A mainál környezetkímélőbb betont készítettek a rómaiak
2013. június 7. 14:20
Az ősi római betonkeverék jóval környezetbarátabb és csaknem olyan tartós volt, mint a mai modern beton. A fenntartható fejlődés és a környezet szempontjából kíméletesebb betonkészítmény titka az elmúlt kétezer évben a Földközi-tenger alján pihent.
Korábban
A beton ma az egyik leggyakrabban használt építőanyag a világon, azonban a szén-dioxid kibocsátás növelésében játszott szerepét gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Világszerte közel 19 milliárd tonna betont használunk fel évente, s mivel előállítására magas hőmérséklet szükséges, így az összes ember által okozott szén-dioxid kibocsátás hét százaléka ennek a tevékenységnek tudható be.
„Ez egy csodálatos találmány, a világ minden táján használják, de a hátránya is ez, hogy túl sokszor is. Ezt így nem lehet folytatni” – mondta Paulo Monteiro, az amerikai energiaügyi minisztérium Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának kutatója, aki megállapításait a Journal of the American Ceramic Society című újságban publikálta. „Meg kell találnunk a módját egy alternatív betonkészítmény létrehozásának” – tette hozzá aggódva.
Monteiro és kollégái találtak is egy alternatívát, ez pedig az ún. tengeri beton, amelyet az ókori rómaiak a kikötőknél használtak. Különböző koncentrációjú anyagokból készült, amelyekbe mészkövet és agyagot is kevertek, s mindezt elég volt 1650 °C fokon kiégetni, szemben a ma leggyakrabban használt „Portland” betonnal, amelyhez 2640 °C fok szükséges.
A modern mérnökök elkönyvelhettek némi sikert a szénerőművek melléktermékeivel, például a hamuval, amelyből a „zöld betont” lehetne létrehozni, ám ez még csak kísérleti szinten áll. „Tehát ha minden jól megy, egyszer visszatérünk római gyökereinkhez; az egykori birodalom kőművesei vulkáni hamut és mészkövet kevertek a betonba” – mondta Monteiro. „A vulkáni hamu a világ legtöbb részén elérhető, hiszen egy-egy vulkánkitörés után az egész hegyet ez takarja be” – tette hozzá a rómaiak építőmunkásságát dicsérő szakértő.
A régészek már régóta ismerik a római beton összetételét, ám egészen a közelmúltig nem volt tudomásuk arról, hogy az ősi anyag ugyanolyan kemény, mint a modern változat. A római keveréknek azonban van egy hátránya: több hétnek is el kell telnie, mire használhatóvá válik a felület, azonban hosszú élettartama nyilvánvaló, mondta Monteiro.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- 17:42
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05