Római öntözéses rendszert használ egy mai palesztinai falu
2013. április 17. 17:56 MTI
Római kori földművelési rendszerének megőrzéséért fel akar kerülni az UNESCO világörökségi listájára a Betlehemtől öt kilométerre lévő ciszjordániai Battir nevű falu. A településen napjainkban is az ókori Róma teraszos, öntözéses rendszerével termelik az élelmet, épen maradtak és ma is működnek a kétezer éves teraszok és vízelvezető csatornák.
Korábban
A falu az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetétől (UNESCO) azt kéri, hogy vegye fel a világörökség helyszíneinek listájára, mert ez segítené őket kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében. A domboldalakon évezredekkel ezelőtt emberi munkával kialakított teraszokat a családok ma is megosztják egymás között. A puszta kezükkel művelt földekhez a falu öregjei reggelente meghatározzák a földek vízszükségletét, elosztják a falu forrásának vizét.
Nemcsak eszmei, hanem gyakorlati jelentősége is lenne számukra a listára kerülésnek: a festői falu lakói szemben állnak azokkal az izraeli tervekkel, amelyek átvezetnék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat, és úgy vélik, megmentené kertjeiket a környék izraeli telepeseinek terjeszkedésével szemben is - olvasható az al-Dzsazíra hírtelevízió honlapján.
Battir földjein már a vaskorban is éltek. A Krisztus utáni 2. században, a Bar Kohba felkelés idején fontos szerepe volt a Béitár nevű zsidó falunak, a mai település elődjének. A bizánci és az iszlám időkben is lakták, bár lakossága, illetve a lakosok vallása kicserélődött. A terület 1948 és 1967 között a tűzszüneti vonal jordániai oldalára került, bár a falu lakói művelhették az izraeli oldalon maradt földjeiket, cserébe az ott haladó Jaffa-Jeruzsálem vasútvonal őrzéséért. A falu mintegy négyezer lakosa 1995 óta a Palesztin Hatóság alá tartozik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap