Rokonok lehetnek a polinéziai szigetlakók és a brazíliai őslakosok

A tudósok abban többnyire egyetértenek, hogy az első embercsoportok 15-20 ezer évvel ezelőtt érkeztek az amerikai földrészre, méghozzá Ázsia északkeleti részéből a Bering-földhídon át a mai Alaszka területére. Az is ismert tény, hogy később a polinéziaiak élénk kereskedelmet folytattak az Amerika déli részén őslakossá vált népekkel. Sérgio Pena, a Minas Gerais-i Szövetségi Egyetem molekulagenetikusa szerint azonban a vándorlási hullámok pontos számát, kiterjedését és idejét máig homály fedi, annál is inkább, mert a paleoamerikainak - "ősamerikainak" - tekinthető népek roppant változatosságot mutatnak.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a Pena vezette tudósok a paleoamerikai népcsoportok közül a mai Brazília délkeleti vidékén őshonos botocudokat választották ki vizsgálatuk célpontjául, sajátos, részben az ázsiai népekre jellemző koponyaformájuk miatt. (A botocudo indián törzsek javarésze mára teljesen kihalt.) Tizennégy koponyamaradványon végeztek mitokondriális DNS-elemzést: a fogak belsejéből vették a mintákat, hogy minél inkább elkerüljék az esetleges külső fertőzéseket.

Az eredmények azt mutatták, hogy tizenkét koponya DNS-betűsorrendje egy már korábban meghatározott paleoamerikai genomcsoportéval volt azonos. Ám két koponya olyan szekvenciakombinációt - haplotípust - tartalmazott, amely meglehetősen gyakori a polinéziai szigetvilágban. A "polinéziai haplocsoporthoz" való tartozás megerősítésére külön laboratóriumi vizsgálatot végeztek, és az újabb elemzés is alátámasztotta a korábbi megállapítást.

A brazil molekulagenetikus szerint kész rejtély, hogyan lehetnek a mai Brazília délkeleti térségében egykoron őshonos nép DNS-ében polinéziai szigetlakókra jellemző génszakaszok. A tudósok egy része elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai földrész nyugati partvidékére több ezer évvel ezelőtt érkező polinéziai kereskedők valahogy átkeveredtek oda, ahol a botocudok is éltek, letelepedtek, majd keveredtek velük. Ám ez a feltevés nem magyarázza meg, hogyan és miért keltek volna át az Andokon. Egy másik lehetőség az, hogy a Peruba szállított polinéziai rabszolgák közül néhányat tovább vittek Brazíliába.

A titokzatosságot tovább növeli, hogy a polinéziaiak genomjához hasonló haplotípus Madagaszkáron élő népeknél is felbukkant. Márpedig 1817 és 1843 között 120 000 rabszolgát hajóztak be brazil kikötőkbe az indiai-óceáni szigetről: esetleg bizonyos géneket tőlük "örököltek" a botocudok. A tudósok további kiterjedt, sejtmagi DNS-vizsgálatokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a botocudok ősi genomjának rejtélye megoldódjon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái