Aki megmentette a világot az atomháborútól
2013. február 21. 14:11
Egy szovjet katonatiszt, Sztaniszlav Petrov tartalékos alezredes nyerte el a 2013-as Drezdai békedíjat. Petrov arról vált ismertté, hogy ő volt az, aki 1983-ban megakadályozott egy lehetséges atomháborút, amely majdnem egy téves atomtámadás riasztás miatt robbant ki. A kitüntetés és a mellé járó 25 ezer eurós pénzdíj ünnepélyes átadására február 17-én, a drezdai operaházban, a Semperoperben került sor.
Korábban
Az egész 20. századot megváltoztatta volna a szovjet történelem eme végül lábjegyzetre ítélt epizódja. 1983. szeptember 26-án Sztaniszlav Petrov tartalékos alezredes éppen szolgálatban volt, amikor egy moszkvai atomközpontban amerikai atomtámadásról kapott – mint utóbb kiderült, téves – riasztást. Petrov számos, a Szovjetunió irányába elindított ballisztikus rakétát észlelt a radaron, s ő volt a felelős azért, hogy értesítse feletteseit az esetről.
A hidegháborús feszültségek eszkalálódása közepette egy tévesen értelmezett jel akár végzetes is lehetett volna – nem csak az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió lakosságára nézve. Petrov gyakorlatilag élet és halál ura volt: a tartalékos alezredes jelentésétől a harmadik világháború kirobbanása függött.
Petrov azonban a jelzett napon úgy látta, hogy téves riasztást kaptak, s valószínűleg rendszerhiba történt, így a „válaszcsapás” elmaradt. A szovjet műhold technikai malőrt vétett, amikor a felhőkön átszűrődő napfényeket tévesen amerikai bázisokról kilőtt rakétáknak észlelte. Az atomháború megakadályozása érdekében tett érdemei elismerése helyett a moszkvai bázis szakembereinek lapítaniuk kellett, és azzal vádolták meg őket, hogy nem tökéletesítették a rendszert.
Petrov egy későbbi interjúban kifejtette, hogy mi játszott szerepet a döntésében: a katonatiszt úgy gondolta, teljes illogikus, hogy az Egyesült Államok a radaron jelzett öt rakétával indítja meg totális atomtámadását. A rakétaindító érzékelő rendszer még új volt, ezért nem lehetett maradéktalanul megbízni benne, ráadásul a földradarok még percekkel a fegyverek megindítása után sem érzékelték a rakétákat.
A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrov sokak szemében hőssé avanzsált, azonban a ma egy Moszkva melletti településen, nyugdíjasként élő egykori tiszt nem tudott mihez kezdeni a hirtelen jött népszerűséggel. „Amikor az emberek azt kezdték el nekem mondani, hogy a tévében hősnek tartanak, meglepődtem. Soha nem gondoltam ezt magamról – én csak a munkámat végeztem” – nyilatkozta Petrov még 2011-ben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap
