"Minden házból mozi lesz"

„Akié a televízió - azé a világhatalom!” E feltűnő címen közölt írást a Pesti napló 1934. január 28-ai számában. A Londonból tudósító írás nemcsak a Jules Verne egy 1889-ben írt novellájában még „Phototelegraph” néven szereplő találmány gyakorlati megvalósulásáról szólt, hanem a XX. század legnagyobb technikai felfedezésének kikiáltott találmány várható mindennapi hatásaira, így a házi televíziózásra, vagy a gramofon ”halálára” is kitért.

Bár a televízió (vagy más néven távolbalátás) megvalósulása jóval hamarabb következett be, mint ahogyan azt a XIX. század dús fantáziájú regényírója remélte, a fejlesztés az elektronikus képalkotás alapjául szolgáló Braun-cső megalkotásától csak lassú lépésekben haladt a tökéletes képalkotás és -továbbítás felé. A mechanikai ún. Nipkow-tárcsás és a tisztán elektronikus Braun-csöves képátviteli eljárások párharca csak az 1930-as évekre zárult le az utóbbi győzelmével.

A Pesti Hírlap cikkében 1934-re vizionált televíziós áttörés gyakorlatban csak 1936-ban történt meg. Ez év nyarán indult meg a londoni Alexandra Palace-ban felállított televíziós adó. A rádió és a hangosfilm fejlődését követő elektronikus képátviteli fejlesztések során az Egyesült Államok, Anglia, Németország, illetve Franciaország játszotta az úttörő szerepet. Az élenjáró országokban sikerrel záruló első fejlesztési hullám után a hazai elektrotechnikai ipar egyik bölcsője, az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. is bekapcsolódott a rövidhullámú távolbalátással kapcsolatos kísérletekbe.

1936. október 5-én kelt javaslatában dr. Czukor Károly mérnök fogalmazta meg az Egyesült Izzóban felállítandó televíziós laboratórium gondolatát. Noha a műszaki fejlesztés fontosságát és az ebben rejlő lehetőséget szem előtt tartó vállalat mérnökei már a harmincas évek elejétől készítettek a témával kapcsolatos jelentéseket, az ezzel foglalkozó labor felállítására csak 1937-ben került sor.

A labor munkatervébe elsősorban televíziós vevő berendezések kidolgozása és gyártásának előkészítése, később pedig a reménybeli gyártásellenőrzés tartozott. E tevékenységhez kapcsolódóan a labor feladatába tartozott a vevő célokra szolgáló speciális csövek kidolgozása, fejlesztése, gyártási előkészítése és ellenőrzése is.

Mivel a vevőkészülék előkészítéséhez és kipróbálásához szükséges képadó-berendezéssel az Izzó laboratóriuma nem rendelkezett, a labor munkatársai maguk állították össze. Az adó később hangtovábbításra is alkalmassá tehető szignálgenerátorhoz hasonló berendezés volt, mely kísérleti céllal álló és mozgó képek rövid távolságokra történő továbbítását is megoldhatóvá tette. Az üveggyári toronyépületbe elhelyezett adóállomással folytatott kísérletek 1937. június 21-én vezettek eredményre. Az első átvitel alkalmával Walt Disney által megalkotott Miki egér figurát továbbították az egyik szobából a másikba. A további kísérletek ugyanezzel a képpel folytak, majd a Tungsram márkajel és ugyanezen év őszén Maxwell angol fizikus portréja következett.

Nyeste Sándor cikke a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?