Véget ért a jugoszláv király kálváriája

Karagyorgyevics Péter, a trónfosztott jugoszláv és szerb uralkodócsalád sarja, Sándor herceg már 2003-ban azt nyilatkozta egy szerb napilapnak, hogy ő és a családja megtette az első lépéseket ősei, köztük az egykori király hamvainak hazaszállítására. II. Péter földi maradványait az amerikai szerb royalisták heves tiltakozása közepette szállították múlt héten Szerbiába, ahol hivatalosan ebben az évben fogják újratemetni.

Péternek már gyermekkora is zaklatott volt: 11 éves volt, amikor apját, I. Sándort 1934-ben Marseille-ben a VMRO macedón forradalmi szervezet meggyilkolta. Hat évre a gyermekkirály hatalma három régens kezébe került, akiket nagybátyja, Pál jugoszláv herceg irányított. 1941-ben Pál hatalmát a náci Németországgal kötött paktum után megdöntötték, majd a szerb antifasiszták Karagyorgyevics Pétert tették meg királyuknak.

Amikor Németország 1941 áprilisában lerohanta Jugoszláviát, Péternek menekülnie kellett. A trónfosztott uralkodó 1941 után jobbára Londonban élt, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország között ingázott, és hathatós támogatást kapott a szerb emigrációtól. Karagyorgyevics Péter 47 évesen, amerikai száműzetésben hunyt el, egy szerb ortodox templomban, az illinoisi Libertyville-ben helyezték végső nyugalomra. II. Péter volt egyébként az egyetlen európai király, akit amerikai földön temettek el.

A Belgrádba csak a milosevici uralom megdöntése után, 2001-ben visszatérő, jelenleg is a szerb fővárosban élő Sándor herceg lépésével több amerikai szerb közösséget is magára haragított. Az utolsó jugoszláv király emlékének ápolására életre hívott szervezetek ugyanis váltig állítják, hogy a király halála előtt azt kérte, hamvait Amerikában őrizzék. A múlt héten Sándor a belgrádi Királyi Palotában viszont kijelentette: apja azt akarta, hogy halála után visszatérjen szülőhazájába és fiaihoz, akiket „mindenkinél jobban szeretett”.

A kormány teljes mellszélességgel kiállt a földi maradványok hazaszállítása mellett, a szerb politikai elit pedig az ország egységének demonstratív jeleként értékelte az ünnepélyes aktust. A ceremónián – ahol több tucat szerb royalista régi uniformisban tisztelgett az utolsó jugoszláv király emléke előtt – jelen volt Ivica Dacsics szerb miniszterelnök, illetve több más, magas rangú állami tisztviselő. „Szerbiának nagy hagyománya és hosszú történelme van” – közölte Oliver Antics, Tomiszlav Nikolics szerb elnök tanácsadója. „Most még az irántunk kevés szimpátiát érző országok is láthatják, hogy mennyire erős ez a tradíció” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház