Füllentett Neil Armstrong?
2013. január 14. 08:45
Egy új dokumentumfilm szerint nem mondott igazat a tavaly augusztusban elhunyt amerikai űrhajós, Neil Armstrong, mikor kijelentette, hogy az azóta szállóigévé váló 'Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek' mondat teljesen spontán volt a részéről.
Korábban
Ha bálványát nem is dönti le, de érdekes részletekkel szolgál Neil Armstronggal kapcsolatban az az új film, amely a legendás amerikai asztronauta életét dolgozza fel. A tavaly augusztusban, 82 éves korában elhunyt űrhajós haláláig makacsul állította, hogy a holdraszállást követően, 1969. július 21-én elhangzó mondat ('That's one small step for a man, one giant leap for mankind', azaz: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek) teljesen spontán volt a részéről.
Egy, az űrhajós bátyjával készített friss interjúból ennek pontosan az ellenkezője derül ki: állítása szerint Neil hónapokkal az Apollo-11-misszió megindulása előtt kitalálta a holdraszállás szlogenjét, ráadásul az első verzióban egy "a" betű szerepelt az "ember" szó előtt. Dean három hónappal testvére halála után adott interjút, amelyben elhangzott, hogy Neil az Apollo-11 kilövése előtt már hónapokkal megmutatta neki írásban a 20. század talán legtöbbet citált mondatát. A történet szerint Dean és Neil éppen a Rizikó nevű társasjátékot játszotta, amikor az asztronauta egy papírcetlit csúsztatott bátyjának, rajta az ikonikus mondattal. Neil megkérdezte, mit gondol róla, mire Dean csak annyit válaszolt: "Csodás!"
Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind" - emberiség.
Armstrong életrajzírója, Andrew Chaikin úgy tudja, hogy a misszió megindítása előtt Armstrongot már élénken foglalkoztatta, mit is mondjon, ha sikerül történelmi küldetése - állítólag felmerült az is, hogy az asztronauta a Bibliából, esetleg Shakespeare-től kölcsönözzön egy-két passzust. A Man on the Moon című biográfia szerzője az Apollo-11 személyzetével készített interjúkból azonban arra a következtetésre jutott, hogy Armstrong közvetlenül csak az Eagle névre keresztelt holdkompnak a Nyugalom Bázisra (Tranquility Base) való leszállás után döntött, mit mondjon az éterbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
