Gyilkos barlang inspirálhatta a Hadész-legendát
2012. november 30. 16:27
A görög mitológiából ismert Hadész alvilágát egy hatalmas dél-görögországi barlang inspirálhatta, amely több száz embernek adhatott otthont. Európa egyik legjelentősebb és legrégebbi településének része volt mindaddig, amíg be nem omlott, maga alá temetve lakóit, állítják a kutatók.
Korábban
A Dél-Görögországban található barlangot 1958-ban fedezték fel; Alepotrypának nevezték el, ami rókalyukat jelent. „Egy közeli faluban lábra kapott legenda szerint egyszer egy férfi a kutyájával rókákra vadászott. A kutya bement az odúba, a férfi pedig követte. Így került sor a páratlan lelet felfedezésére” – mondta Michael Galaty, a Mississippi állambeli Millsaps College régésze. „A történet igen kétes értékű, ha bárkit megkérdezel a faluban, mind azt fogja mondani, hogy az ő nagyapja volt a híres felfedező” – tette hozzá a kutató.
A barlang fő kamrája 60 méter magas, körülbelül 100 méter széles, hosszúsága pedig az egy kilométert is meghaladja. Az ásatások Alepotrypában 1970-ben kezdődtek meg. A felszínre hozott kerámia, obszidián, ezüst és réz tárgyak a neolitikum korából származnak. A barlang lakói a helyszínt nem csak menedékként, hanem temetőként és rituális szertartások lebonyolítására is használták. A várossá alakított természeti képződményen jól látni, hogy többszöri átalakításon esett át, s nem egyszer elhagyták lakói, ám egy bizonyos idő elteltével újból megjelentek lakóhelyükön. „Alepotrypa földrajzi fekvésénél fogva megfelelő hely lehetett arra, hogy az Afrikából érkező s a Mediterráneum keleti részére irányuló kereskedelmet ellenőrizze, mivel a mai Görögország legdélebbi részén található” – mondta Galaty.
A település virágzása azonban ötezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért, amikor valószínűleg egy földrengés következtében beomlott a barlang, maga alá temetve az ott-tartózkodókat. A görög barlangvárosban a természeti csapás hirtelen érkezett, s a beomlás maga alá temetett minden embert és berendezési tárgyat, amelyeken az évezredek során egyfajta gyöngyházszerű ásványi bevonat képződött, megőrizve azt az utókornak. A régészek ezért gyakran nevezik Alepotrypát a neolitikus Pompejinek.
Érdekességként megemlítették a kutatók, hogy a régészeti feltárások szerint az ott lakók a barlangban végzett temetkezési szertartásaik során hatalmas mennyiségű trágyát égettek el, s a máglyák köré finoman megmunkált, színes kerámiaedényeket helyeztek el, amely valóban Hadész alvilágának hangulatát idézhette fel a résztvevők előtt.
Az Alepotrypában történő ásatások immáron négy évtizede folynak, a munka oroszlánrészét főként Giorgosz Papathanasszopoulosz görög régész végezte. A felmérések szerint a barlangon kívül is voltak lakóhelyek, így a barlang és környéke több száz embernek adhatott otthont, ez az egyik legnagyobb és legösszetettebb ismert település a neolitikus kori Európában. A kutatók hangsúlyozzák, hogy még rengeteg a feltárnivaló a barlangban; a régészek szerint egyáltalán nem kizárt, hogy mélyebb részein őskori leletekre is bukkanhatnak, ugyanis a helyszíntől nem messzire, a mellette lévő öbölben már felfedeztek neandervölgyi eszközöket.
Mindemellett fontos feladatnak tekintik a szakértők, hogy a természeti katasztrófa által sújtott területen talált kerámiatöredékeket is alapos kémiai vizsgálatnak vessék alá, hogy az eredetükre fény derülhessen. Giorgosz Papathanasszopoulosz mindig is azon a véleményen volt, hogy az edények nem helyi termékek; a görög régész úgy véli, a barlang egyfajta „búcsújáróhely” lehetett, ahová a neolitikus kori elit temetkezett. Talán a nagyszabású temetkezések ténye vezetett el ahhoz a képzelet szülte elmélethez, hogy Hadész alvilágának eredeti bejáratához jutott el a látogató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap