Ismeretlen fáraóé a Karnaknál kiásott királyi szobor

A Régészeti Tanulmányok Francia Intézete kutatóiból álló csapat egy eddig még nem azonosított, az egyiptomi Újbirodalom idején uralkodó fáraó szobrára bukkant a karnaki templom északkeleti részén található Monthu-templomnál egy rutinásatás során.

A szobor 125 centiméter magas, fekete gránitból készült, a fáraót pedig álló helyzetben ábrázolja. Az ásatást vezető Christopher Tiers elmondta, a szobor művészeti jegyei megerősítik, hogy az alak minden bizonnyal uralkodó volt.

A szobrot most a Régiségügyi Minisztérium egyik raktárhelyiségébe szállítják, ahol elvégzik a lelet dokumentálását és restaurálását. Tiers közölte, hogy a helyszínen már nagyban folynak a munkálatok, így az esetlegesen felszínre kerülő újabb leletek segítségével talán már a közeljövőben azonosítani lehet az uralkodót.

A templom - amelyen az utolsó nagyobb változtatásokat VIII. Ptolemaiosz (i.e. 61-47) idején végezték el - helyén korábban egy az Óbirodalom idején épült szentély állt. A Monthu-templomot a háború sólyomfejű istene, Monthu tiszteletére emelték. Az épület romjai Karnaktól öt kilométerre északkeletre, Hermonthisnál (ma Armant) találhatók, az ókori várost Fernand Disson de la Roque francia régész kezdte feltárni 1925-től kezdődően.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók