Előbújik Spárta árnyékából Messzénia

Messzénia 9,5 kilométer hosszú városfala egyedien tervezett magánépítmények és középületek egész sorát fogja közre, többek között a város hatalmas, oszlopokkal körülbástyázott agoráját, egy hatalmas színházat, számos templomot és kisebb szentélyeket, a nimfaiont (vagy nimfeum, a hellén és római kultúrákban a források fölé emelt nimfa szentély), valamint egy gymnasium-stadion komplexumot.

Messzénia tartományának története a korai bronzkorra nyúlik vissza, magát a várost azonban csak i.e. 369-ben alapították Epameinóndasz thébai vezető kérésére, két évvel az után, hogy Boiótia legyőzte Spártát a leuktrai csatában, véget vetve ezzel a Peloponnészoszi-félsziget feletti spártai hegemóniának. Messzénia és a két évvel korábban alapított északkeleti szomszédja, Megalopolisz is azért épült, hogy meggátolják Spárta regionális törekvéseinek érvényesítését.

A messzéniaiak sokat szenvedtek attól, hogy Spártának alárendelve, annak árnyékában voltak kénytelenek hosszú ideig élni, mígnem – kilépve a helóta sorból – várost alapíthattak, amelynek falai között virágzásnak indult saját kultúrájuk. A város masszív falaira, kapuira és erődítményeire félelemmel vegyes csodálattal tekintettek az odalátogatók, például az ókori Görögországról terjedelmes leírást közlő Pauszaniasz az i.sz. 2. században.

A város első tudományos felmérése az 1830-as években vette kezdetét, de a szisztematikus feltárásra 1895-ig kellett várni, amit a Görög Régészeti Társaság égisze alatt végeztek el. 1909 és 1925 között Jórgosz Oikonomosz, 1957 és 1974 között Anasztaziosz Orlandosz, 1987 óta pedig Petrosz Themelisz vezetésével folynak a munkálatok. A kiváló szakember hírében álló Themelisz az adományszerzésben is jártas, irányítása alatt komoly vérfrissítést kapott a területen kialakított régészeti park, ahol a látogatók minden igényt kielégítő szolgáltatást élvezhetnek.

A helyi múzeumban görög, római és hellenisztikus szobrok kaptak helyet. A színház egy részét is sikerült feltárni, igaz csak nagyon kevés ülőhelyet tudtak megőrizni. Az agorára vezető úttól balra látható a Kincsek Háza, amely egy földalatti terem volt, s ahol i.e. 183-ban az akháj liga parancsnokát, Philopoement bebörtönözték majd megmérgezték. Emellett látható a stadion déli oldalán egy teljesen helyreállított mauzóleum s egy dór templom, de Pauszaniasz leírásából tudjuk, hogy valahol van egy Ízisz-szentély is, bár ezt még nem sikerült megtalálni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma