Betlen Oszkár
2012. május 31. 15:56
Pozsony, 1909. szeptember 13. – Budapest, 1969. január 20.
A még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó, nyugat-felvidéki városban, Pozsonyban született Betlen (néhány helyen: Bettelheim) Oszkár fiatalkorában családjával Budapestre költözött. Az elemi, majd a gimnázium évei után villanyszerelőnek tanult, majd ezen a téren is helyezkedett el. 1930-ban fél évet Moszkvában tanult.
1931-ben megbízták az akkor illegalitásban dolgozó munkásmozgalom propagandamunkájának irányításával, s az Ifjú Proletár nevű mozgalmi lap szerkesztésével. Még ebben az évben letartóztatták, majd szülővárosába toloncolták, ahol besorozták a csehszlovák hadseregbe. 1934-ben a magyar után részt vett a szlovák munkásmozgalom szervezkedésében is.
Egy éves csehszlovákiai tevékenysége után küldötté választották Betlent, s részt vett a Kommunista Ifjúsági Internacionálé világkongresszusán. A Csehszlovák Kommunista Párt (CsKP) irányítása alatt álló ifjúsági szerveződéseket és munkásmozgalmi lapjaikat a fiatal Betlenre bízták, aki hamarosan bekerült a Szlovák Kommunista Párt vezetésébe is.
Az 1939-es német megszállást követően a csehszlovák kommunisták kimenekítésében segédkezett, azonban elfogták, s koncentrációs táborokba szállították; Dachau és Buchenwald után Auschwitzot is megjárta. 1945-ös szabadulását követően a Szabad Népnél dolgozott, aminek 1951 és 1954 között a főszerkesztője lett. Szerepet vállalt Magyarország kommunista felső vezetésében is.
Az 56-os forradalom után annak ellenforradalmi jellegének bebizonyítását célul kitűző ún. „Fehér könyv” szerkesztőbizottságának tagjaként működött. A négykötetes kommunista propagandasorozat fényképes és írásos dokumentumokat közölt az 1956 őszén elesett munkásmozgalmi áldozatokról, s „gyilkosaiknak rémtetteiről”.
1957-től egészen 1969-ben bekövetkező haláláig az MSZMP keretében a párt és a Kommunista Internacionálé történetének felderítésével és mindezek rendszerezésével foglalkozott. Bethlen János televíziós szereplő édesapja halála után helyet kapott a budapesti Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában, habár a történész-újságírónak a párton belül is voltak ellenlábasai és támadói.
Főbb művei:
• Reszlovakizálás és a szlovákok kényszerű áttelepítése. Társadalmi Szemle 1946.
• Az új Csehszlovákia és a cseh-magyar viszony. Társadalmi Szemle 1946.
• Fehér könyvek – a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala adta ki négy kötetben „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” címmel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 19:05
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap