2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A timbuktui mauzóleumrombolás a bamijáni Buddha-szobrok sorsára emlékeztet

2012. július 3. 09:43 MTI

A Mali északi részén lévő Timbuktu mauzóleumainak az iszlamizmus nevében történő lerombolása az afganisztáni - évezredes - Buddha-szobrok sorsára emlékeztet, amelyeket módszeresen robbantottak fel a tálibok 2001 márciusában a nemzetközi tiltakozást semmibe véve.

2001. március elején a tálibok első számú vezetője, Omár molla parancsot adott az Afganisztán középső vidékén, Bamijánban álló óriási Buddha-szobrok megsemmisítésére, mert iszlámellenesnek ítélte meg a másfélezer éves régészeti kincseket.

A 2500 méter magasan okkerszínű homokkő sziklafalba vésett óriási domborművek az 55 méter magas Szorhbot (Vörös szobor) és a 38 méter magas Sah Mama (Királyok anyja) az V. század óta magasodtak a Bamiján-völgy felett.

A tálibok 25 nap alatt törmelékké változtatták az óriási műalkotásokat: először aknával és rakétával, majd dinamittal pusztították el őket. Akkoriban akárcsak most a timbuktui mauzóleumok esetében az UNESCO, az ENSZ és az egész nemzetközi közösség hiába szólította fel a tálibokat számos alkalommal, hogy hagyjanak fel a pusztítással.

Két évvel a Buddha-szobrok elpusztítása után, 2003-ban a helyszínt felvették az UNESCO világörökségi listájára, így sikerült leltárba venni a romokat. Azóta rendszeresen szóba kerül a szobrok rekonstruálásának terve, de az afgán kormány mindeddig nem tudott megállapodni erről nemzetközi partnereivel.

Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem kutatója szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

Afganisztán egykori tálib kormányzata az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett.

A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" - mutatott rá korábban Erwin Emmerling. Szakértők szerint nem lehetséges a szobrok teljes restaurálása.

A X. században egy tuareg törzs által alapított Timbuktu a tekintélyes Szankore vallási egyetemnek és más medreszéknek köszönhetőn a XV. és a XVI. században az iszlám szellemi központja volt. Az al-Akíb imám által a XVI. században restauráltatott három nagymecsete a Dzsingarejber, a Szankore és a Szidi Jahja az Aszkia-dinasztia végén a szongáj birodalom fővárosának szellemi aranykoráról tanúskodik olvasható az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete, az UNESCO honlapján.

A három nagymecset szerepel a veszélyeztetett helyszíneket tartalmazó UNESCO-világörökségi listán. A három nagymecset közül a Szidi Jahját hétfőn rombolták le a Din Anszár iszlamista csoport fegyveresei, miután a hétvégén a világörökségi listán szereplő tizenhat mecset közül hetet tettek a földdel egyenlővé.

A Dzsingarejber mecsetet Kankan Musza szultán építtette mekkai zarándoklatából visszatérve 1325-ben. A Szankore mecset szintén a mandinga korszakban épült, míg a Szidi Jahja mecsetet feltehetően az 1400 táján emeltette el-Moktár Hamalla sejk szent életű remete.

A világörökségi listán szereplő mauzóleumok közül a legrégebbi Abul Kászim Attuati sejké, akit 1529-ben temettek el. A síremlékek közül különleges érdeklődésre tarthat számot a mintegy húsz évvel később elhunyt Szidi Mahmudu tudósé, valamint az 1583-ban eltemetett mecsetrestauráló al-Akíb imámé is.

Az Anszár Din fegyveresei az iszlám szalafista ágához tartoznak, és bálványimádásnak tekintik a helyi szúfi iszlám síremlékeket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár