Kőbe vésett posta Madagaszkáron a 17. századból

A levél gyanánt használandó köveket 1601 és1657 között a Holland Kelet-Indiai Társaság tengerészei faragták India felé tartó útjuk során. Műveiket gyakran vászonból, kátrányból vagy egyéb anyagokból készült „borítékba” csomagolták és az afrikai szigeten hagyták, hogy az arra járó hajósok számára épségben megőrződjön.

„A bevett gyakorlattá váló ötlet úgy nézett ki, hogy amikor a következő holland hajó legénysége horgonyt vet a pihenőállomáson, a tengerészek a köveken olvasható írásokat papírra jegyzik le, s azt juttatják haza” – mondta Wendy van Duivenvoorde, az ausztráliai Flinders University régésze. „Tulajdonképpen egy korai postarendszerrel van dolgunk.”

Az 1500-as években a portugál volt az egyetlen európai nép, amely ismerte a Délkelet-Ázsiába tartó utat, így az összes egzotikus áru rajtuk keresztül áramlott az öreg kontinensre. A hollandok először 1595-ben jutottak el Batáviába (a mai Jakarta). Hamarosan rádöbbentek, hogy semmilyen módon nem tudnak kommunikálni más, hazafelé tartó holland hajóval, amely üzeneteiket az otthoniak számára eljuttatná.

A hollandok először a Madagaszkár északkeleti sarkában lévő Antongil-öbölben kötöttek ki. A helyről a portugáloktól hallottak, hiszen ez volt a legmegfelelőbb hely a partraszállásra, és tiszta forrásvíz is volt a környéken. Már az első holland expedíciók tagjai véseteket kezdtek el rajzolni a közeli sziklafalakba, mintegy levelet hagyva a többi társuknak, hogy postázzák haza.

A körülbelül tucatnyi feliratot az 1920-as években fedezték fel ismét, azonban a Duivenvoorde vezette csapat volt az első, amely a részletes régészeti értékelésüket elvégezte. A kutatók több mint 40 feliratot találtak, amelyek 13 hajó legénységétől származnak.

A faragott üzenetek egyrészt hivatalos adatokat tartalmaznak, amelyek rögzítik a hajó nevét, indulási és várható érkezési időpontját, illetve további részleteket. Ezek után a nem hivatalos üzenetek következtek, amelyeket – a hátrahagyott nevek alapján – a magasabb rangú tengerészek véstek, hiszen ők ismerték a betűket.

A kutatók szerint az első feliratokat 1601-ben az ötödik holland expedíció tagjai hagyták maguk után, egy évvel a Holland Kelet-Indiai Társaság létrejötte (1602) előtt. Az egyik feliratból kiderül, hogy a Middelburg nevű hajó egy hatalmas vihar következtében árbocok nélkül érte az öblöt 1625-ben, javítása két hónapig tartott. „Ezek a kövek a korai holland levelezési rendszer részei, és nagyon jól mutatják, miként adták tudtul hollétüket más európai hajóknak” – mondta Duivenvoorde. Ám, ha a következő hajó ellenséges (angol, portugál) volt, tagjaik a köveken olvasható információkat hírszerzésre használták fel.

Van Duivenvoorde és csapata reméli, hogy 2013-ban újból visszatérhetnek a szigetre az illetékes hatóságok kulturális örökségvédelmi papírjaival a kezükben, hiszen a kövek veszélyben vannak a tengeri erózió, az eső, a viharok, valamint a dzsungel miatt. „Néhány felirat még olvasható és elég jó állapotban van, azonban a legtöbb már elhalványult az idők során, s alig betűzhető ki néhány szó belőle” – mondta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum