Múzeum lesz 1956 pincekórháza

A Kresz Géza Mentőmúzeumhoz tartozó Pincekórház az 1956-os forradalom budapesti áldozatainak, valamint azoknak az életmentő hősöknek - mentőorvosoknak, mentőápolóknak, sofőröknek, civil önkénteseknek - állít emléket, akik a sérülteket a mentőállomás pincéjében kialakított szükségkórházba szállították, ahol azonnali műtéttel sokak életét sikerült megmenteni.

A Pincekórház 1956 című kiállítás "a bajtársiasságról, az összetartozás lélekemelő pillanatairól szól és segít abban, hogy közelebb kerüljenek hozzánk 1956 tükörcserepei, melyben az orvosok és a mentősök is nagy szerepet kaptak" - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten. Szavai szerint a Pincekórházban dolgozó mentősök életüket kockáztatva mentették a sebesülteket, éjt nappallá téve küzdöttek életükért és tették, amit emberségük diktált.

A mentők hivatástudatát és a rendkívüli helyzetekben való helytállását képviseli a Pincekórház - hangsúlyozta Mártai István, az OMSZ főigazgatója. Mint mondta, a forradalom napjaiban a mentőszolgálat munkatársai a főváros utcáit járták, a sérülteket ellátták a helyszínen, majd különböző kórházakba szállították őket. Valószínűleg ők is féltek, de hivatásuk szem előtt tartásával végezték munkájukat a betegek érdekében és fajra, nemre, vallásra, származásra való tekintet nélkül mindenkit elláttak.

Kiemelte, hogy a harcokban feladatteljesítés közben mentődolgozók is megsérültek, sőt áldozatul is estek. Szolgálatteljesítés közben halt hősi halált többek között Rónafalvi Ödön mentőorvossegéd és Kecskés Sándor mentőápoló.

A Pincekórházat a kényszer szülte, de rengeteg ember kapta vissza az életét ezen a helyen - mutatott rá Kovács Gábor, aki 1956-ban mentőápolóként dolgozott. Mint mondta, azokban az októberi napokban a kerületi kórházak megteltek és már nem tudták elhelyezni a sérülteket, ezért volt szükség a Pincekórház kialakítására. A kiállításon már egy idealizált kórház látható, az eredeti koszos és pókhálós volt, de minden dolgozó emberfeletti teljesítményt nyújtott.

Azokon a napokon több mint 20 ezer sérültet szállítottak el az állami egészségügyi intézményekbe, a mentőszolgálat alig 1000 mentődolgozóval és 500 kocsival dolgozott országszerte - idézte fel Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója. Hozzátette: bár csak másfél hétig működött Budapest belvárosában a Pincekórház, de az életet adta mindenki számára.

A folyamatosan növekvő beteglétszám és a helyszűke miatt a Pincekórház betegeit időről időre továbbszállították a különböző kórházakba. Október utolsó napjaiban tárgyalások kezdődtek a Mentőszolgálat főigazgatója és a Szobi utcai kórház vezetője között, melynek eredményeként a Pincekórházat kiürítették és átköltöztetették. A mentők átvehették az épületet, s így kialakult a Mentőkórház, mely Magyarországon a sürgősségi betegellátás csírája lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?