Feltárul Szent Ilona titka
2012. március 13. 09:12
Tömegsírokba temették az abolíciós törvények után menekülni próbáló rabszolgákat Szent Ilona szigetén, ahol négy éve folynak az ásatások.
Korábban
Szent Ilona szigete arról ismert, hogy itt töltötte száműzetését Napóleon 1815-től egészen haláláig, 1821-ig, miután az európai egyesített erők megsemmisítő vereséget mértek csapataira Waterloonál. A Délnyugat-Afrikától jó 1500 kilométerre elhelyezkedő apró sziget azonban rengeteg rabszolga szálláshelye is volt, akik itt értek partot azt követően, hogy a brit Királyi Haditengerészet kimentette őket a kereskedők karmai közül.
1840 és 1872 között 26 ezer rabszolga érkezett a Rupert-öbölbe; nekik sikerült túlélniük az utazást és az azzal járó viszontagságokat. De sajnos az sem lélegezhetett fel, aki megpillantotta a megváltást jelentő sziget hegycsúcsait, a száraz, szeles és forró Rupert-völgy ugyanis elviselhetetlen körülményeket teremtett az odaérkezők számára; becslések szerint legalább ötezer ember lehet itt eltemetve.
A negyvenes évektől kezdve a Királyi Haditengerészet hajórajt állomásoztatott Jamestownnál, hogy visszaszorítsa a rabszolgakereskedelmet, s érvényt szerezzen a brit abolíciós törvénynek. Az ideérkező feketék szerződéses munkásokká váltak, speciális táborokba internálták őket, de már „felszabadított afrikaiaknak” nevezték őket. Számuk egyre nőtt, a sziget erőforrásai pedig folyamatosan apadtak, így azok, akik nem kaptak szerződést, felszabadultak, s a Nyugat-Indiák felé vették az irányt.
A sziget első szisztematikus feltárása 2008-ban vette kezdetét helyi önkéntesek bevonásával. A völgy nagy részén jelöletlen sírok találhatók, ahol eddig 325 személy földi maradványát tárták fel, közülük csak öt kapott koporsót. A nőket gyermekeikkel temették el, de néha a családtagok egészen közel kerültek egymáshoz a sebtében kialakított tömegsírokban. 83 százalékuk gyermek, tinédzser korú, vagy fiatal felnőtt; a halál oka legtöbbször a skorbut volt, de gyakori az erőszakra utaló jel is, két áldozatot pedig lelőttek. A vizsgálat rámutatott, hogy az áldozatok kultúrája gazdag volt, erős identitástudattal rendelkeztek, s sokuknak sikerült megtartani személyes holmijukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap