Visszakerül eredeti helyére III. Amenhotep szobra

A Nílus nyugati partján, Luxorral szemben elhelyezkedő halotti templomot i.e. 1200 táján egy pusztító erejű földrengés rombolta le. Ekkor omlott le az a két kvarcitszobor is, amely száz méterrel a III. Amenhotepet ábrázoló Memnón-kolosszusok mögött a második pülön kapuját őrizte. Az eredeti helyére most visszakerült szobor a páros északi tagja, díszes trónján ülve ábrázolja a fáraót, jobb oldalán főfelesége, a szépséges Tije áll. A nagyon gondosan kidolgozott műalkotást egy hatalmas kvarcittömbből faragták, amelyet a Kairó melletti Gebel el-Ahmar-i kőfejtőből szállítottak Luxorba - írja a Luxor Times.

A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek. A Nílus hordalékával betemetett északi szobrot 2002-ben fedezték fel, feltárása 2004-ben fejeződött be, majd többéves állagmegóvás és helyreállítás következett. Az ókori műalkotást már részlegesen visszahelyezték a szobortalapzatra, a térde, mellkasa és feje a következő szezonban kerül a helyére. Jövő tavasszal helyezik vissza a szoborpáros déli tagjának töredékét is.

III. Amenhotep (i.e. 1402 és 1364) a XVIII. dinasztia 9. uralkodója, az óegyiptomi birodalom egyik legbefolyásosabb fáraója, Tutanhamon nagyapja. Uralkodása alatt Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek