Mennyibe kerülne ma egy piramis?
2012. február 24. 08:52
Hiába állna rendelkezésre daru, helikopter, traktor és kamion, igen fáradságos munka lenne újraépíteni a gízai Nagy Piramist. Számítások szerint potom ötmilliárd dollárért bárki felhúzhatna egy újat az egyiptomi sivatag közepén.
Korábban
Először is nézzük a számokat: az i.e. 26. században épült Kheopsz fáraó piramisa 146 méter magas, az alap élhossza 232 méter. Összesen 2,3 millió, egyenként háromtonnás kő alkotja, ez összesen 6,9 millió tonna. A feljegyzések tanúsága szerint húsz év alatt épült fel, ami azt jelenti, hogy a köveket ötpercenként kellett a helyükre tenni. Ez csak megfeszített munkatempóval, több ezer ember munkájával lehetett kivitelezhető. Egy új, az építészek és egyiptológusok körében terjedő nézet szerint a piramis alsó harmadát külső rámpa segítségével építették meg, míg az afölötti részt egy belső struktúrával oldották meg.
A belső rámpa-teória megalkotója, Jean-Pierre Houdin francia építész a Dassault Systems nevű céggel egy olyan virtuális modellezésen dolgozik, amelyen a piramis felépítésének folyamatát lehet majd nyomon követni. Szerintük két dolog különbözteti meg az akkori piramisokat a ma csak elméletben létező építési módszerektől: először is, emberek helyett ma valamilyen gép húzná felfelé a köveket, a legutolsó 10-15 méteren pedig mindenképpen egy kis darura lenne szükség.
Számítások szerint ma elegendő lenne 1500-2000 munkás is, akik akár öt év alatt fel tudnának húzni egy hasonló paraméterekkel rendelkező építményt. Megépítése pedig annyiba kerülne – öt milliárd dollárba –, mint a nagy gazdasági válság során megalkotott coloradói Hoover-gát. Csak összehasonlításképpen: a Manhattan kellős közepére megálmodott, 532 méter magas World Trade Center négy milliárd dollárba fog fájni az amerikai adófizetőknek.
Kheopsz-piramis másolat ugyan nincs a láthatáron, azonban az Earth Pyramid Project már gőzerővel folyik. Az arányosan kisebb méretű piramishoz a világ minden tájáról hoznának köveket, de még kérdés, pontosan hova. A különböző kormányok és szervezetek támogatásával megvalósuló projekt időkapszulával fogja kalauzolni az elkövetkező generációkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap