Ezeréves koránnak emelnek múzeumot Kínában
2012. február 19. 15:07 MTI
Egy ezeréves koránnak építenek 4 millió jüanért (142 millió forint) múzeumot az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartomány muszlimok lakta településén.
Korábban
A tunghsziangi (Dongxiang) autonóm megye vezetői a pénzből még az idén egy 800 négyzetméteres múzeumot hoznak létre kiállítótermekkel, digitális kivetítőkkel. Az értékes tárgyra egy figyelőrendszer fog vigyázni. A környék jellegzetes - nemzetiségiek lakta - épületeit ugyancsak rendbe hozzák.
A szakemberek megfelelő körülményeket biztosítva, csúcstechnológiai berendezésekkel vigyázzák majd az ősi dokumentum állapotát, lehetőség szerint a minimálisra lassítva annak pusztulását.
Beszámolók szerint az 536 oldalt tartalmazó szent irat arab nyelven íródott és 2009-ben találták a muszlimok lakta Tunghsziangban. A kínaiak mellett brit és japán szakemberek is megvizsgálták, s álláspontjuk szerint valamikor a 9. és a 11. század közötti időszakban születhetett.
A szóban forgó példány "A" osztályba sorolt kulturális ereklye, s országos védettséget élvez; nagy valószínűséggel egyike a legrégebbi ma fellelhető koránoknak - magyarázta Ma Csing-fang (Ma Qingfang) imám a Hszinhua hírügynökség munkatársának. A helyi vallási vezető elmondta: visszautasították a kívülről érkezett ajánlatokat, abban hisznek, hogy a könyv értéke felbecsülhetetlen, a tunghsziangi emberek pedig a "lélek könyvének" tartják.
Az imám arra is kitért, hogy a megye összesen 46 darab koránt őriz, továbbá olyan könyveket, amelyek az iszlám szent iratát magyarázzák. Közülük néhány több száz éves.
A tunghsziang egy etnikai kisebbség is egyben, amely épp a térség nevéből kapta a magáét. A szó jelentése szerint ők a "keleti falvak" lakói. Összesen alig több mint félmillióan vannak, túlnyomó többségük Kanszu tartománynak ezen a részén él, kisebb csoportok Hszincsiangban (Xinjiang), Ninghsziában (Ningxia) és Csinghajban (Qinghai).
Nyelvük - amelynek nincs írott formája - hasonlít a mongolhoz, de többnyire beszélik a hivatalos mandarint is, bár van ahol a keverék tangvang nyelven kommunikálnak. Irodalmuk szájról szájra terjedt, használják az arab írásjeleket, de viszonylag nagy számban vannak körükben írástudatlanok. Szigorúan iszlámhívők, a férfiak kerek fehér fejfedőt viselnek, a nők ugyancsak takarják a hajukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap