Nem érte el célját a kubai embargó
2012. február 14. 14:24
A világ sokat változott 1962 óta, egy azonban változatlan: az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági embargó Kuba ellen.
Korábban
A blokád támogatói jogos intézkedésről beszélnek, szerintük ez csupán azt az elnyomó kommunista kormányt sújta, amely már évtizedek óta csípi Washington szemét. A kritikusok viszont elhibázott lépésnek tartják, mondván, a gazdasági embargót a politikai vezetés helyett az átlag kubaiak szenvedik meg. Azt azonban mindenki elismeri, hogy a gazdasági jellegű intézkedésekkel az eredeti célt, Fidel Castro, vagy öccse, Raúl Castro megbuktatását (likvidálását) nem sikerült elérni.
„Eltelt az idő, de még mindig hatályban van” – mondja Wayne Smith, aki 1961-ben fiatal amerikai diplomataként szolgált Havannában, abban az időben, amikor a két ország kapcsolata végzetesen megromlott. „Tárgyalunk az oroszokkal, a kínaiakkal, még Vietnammal is normális kapcsolatunk van” – így Smith. „Mindegyikőjükkel kereskedünk. Miért pont Kubával nem?” – értetlenkedik a volt diplomata.
A totális embargó első jele az volt, amikor John F. Kennedy arra kérte sajtófőnökét, hogy vegyen annyi H. Upmann kubai szivart, amennyit csak tud; a férfi végül 1200 darabbal tért haza.
Eisenhower kezdte
Kereskedelmi korlátozásokat már Kennedy elődje, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök is hozott, de a teljes embargó meghirdetése Kennedy nevéhez fűződik, amire 1962. február 3-án került sor, a következő magyarázat kíséretében: „a kínai-szovjet kommunista támadáshoz Kuba nyíltan csatlakozott”. Az embargó négy nappal később lépett érvénybe, abban az évben, amikor a CIA-vezette puccskísérlet csúfos kudarccal zárult a Disznó-öbölben.
Az évfordulót érthető módon nem kísérték hangos fanfárok a tengerentúlon, a kongresszusi képviselőktől csak egy szerény nyilatkozatra futotta, amelyben a blokád fenntartása mellett tesznek hitet. A keménykéz politikájának támogatói ma már elismerik, hogy a múltban gyökerező stratégiai aggodalmak (szovjet expanzió, a kubai forradalom exportálása) mára érvényüket vesztették.
Az embargó folyamatosan téma a karibi szigeten, ahol minden hiányért – legyen szó orvosi eszközökről vagy vasútépítkezésekhez használt betonról – az amerikai intézkedéseket okolják. Az ország képviselői rendre átkokat szórnak Amerikára az ENSZ előtt, s Washingtont egyenesen genocídiummal vádolják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap