Jaruzelski tábornok újabb könyvben védelmezi a hadiállapot bevezetését

A "30 évvel idősebbek" (Starsi o 30 lat) című könyvet Jaruzelski már a rákkal küszködve, részben kórházban írta. Ez az utolsó könyve, mert - mint mondta - fizikai és pszichés állapota nem teszi lehetővé újabbak írását. Jaruzelski több könyvet is írt a hadiállapotról, ezek némelyike külföldön is megjelent. Legújabb könyve a Varsó közeli Pultusk város Humán Akadémiájának tudományos konferenciáján elhangzott előadásának aktualizált és kibővített változata.

Az interjúban Jaruzelski azt mondta, azért írta ezt a könyvet, mert mindmáig "hiányzik a 30 évvel ezelőtti események objektív elemzése". "Nem beszélnek arról, hogy milyen próbálkozások történtek a hadiállapot elkerülésére. Minél távolabb vagyunk az akkori eseményektől, annál agresszívebben kommentálják őket" - vélte.

A tábornok ebben a könyvben is körömszakadtáig védelmezi ismert álláspontját, amely szerint a hadiállapot bevezetése szükségszerű volt, és hogy ő mindent megtett, amit lehetett, hogy ezt elkerülje. Megismétli, hogy nem fenyegetett közvetlen külföldi fegyveres intervenció. Azt állítja, hogy a társadalom véleménye döntő volt az intézkedés elrendelésében. Felmérésekre hivatkozik, melyek szerint 1981 novemberében a hadsereg iránti bizalom rekord szintet, 93 százalékot ért el.

Azt állítja, ha sikerült volna megállapodásra jutni azon a találkozón, amely egy hónappal a hadiállapot bevezetése előtt zajlott le közte és Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet alapítója, valamint Józef Glemp bíboros között, másképp alakultak volna az események.

A tábornok szerint nem volt titok, hogy a hatóságok a hadiállapot bevezetésére készülnek. Csak az időpontot és a technológiai lebonyolítás mikéntjét tartották titokban, az intézkedés lehetőségéről bizalmas körben és nyíltan is beszéltek, arra figyelmeztettek. Ezenfelül - írja - az amerikaiak "pontosan ismerték a lengyelországi helyzetet, tudták, hogy ott a hadiállapot bevezetésére készülnek". "Mégsem tájékoztatták a Szolidaritást, az egyházat és a lengyel pápát" - fűzte hozzá.

Jaruzelski ismételten sajnálatát fejezi ki, és bocsánatot kér a hadiállapot bevezetésének áldozataiért. Szerinte a hadiállapot egész ideje alatt összesen 16-an veszítették életüket, köztük egy rendőr. Az utóbb összegyűjtött tények cáfolják ezt az állítást: 1989-91 között külön szejmbizottság kutatta az időszakkal kapcsolatos hatósági bűncselekményeket, a rendőrség és a belbiztonsági szolgálat (SB) akcióit, megállapítva, hogy legkevesebb 91 volt a halálos áldozatok száma.

A hadiállapotot az Államtanács határozata alapján vezették be. Wojciech Jaruzelski vezetésével megalakult a tábornokokból álló Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa (WRON). Három nappal később, december 16-án a sztrájkoló sziléziai Wujek bánya "lecsendesítése" során a rohamrendőrség (ZOMO) akciójában kilenc bányász vesztette életét.

A hadiállapotot 1983. július 22-én oldották fel. 2011 márciusában a lengyel alkotmánybíróság megállapította, hogy az Államtanács határozata a hadiállapot bevezetéséről alkotmányellenes módon történt.

A hadiállapot bevezetése miatt indított bírósági eljárás 2008 óta tart. Idén augusztusban Jaruzelski tábornokot egészségi állapota miatt ideiglenesen kivonták az eljárás alól. Jelenleg már csak hárman ülnek a vádlottak padján, a Lengyel Egyesült Munkáspárt egykori első titkára, a 83 éves Stanislaw Kania, az egykori belügyminiszter, a szintén súlyosan beteg 85 éves Czeslaw Kiszczak tábornok és a 81 éves Eugenia Kempara, az Államtanács egykori tagja.

A Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyésze, Piotr Piatek csütörtökön két évi felfüggesztett börtönbüntetést kért Kania és Kiszczak ellen. Ítélethozatalra a hadiállapot évfordulója előtt azonban már minden bizonnyal nem kerül sor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?