Rákóczi Napok Moszkvában
2011. október 28. 12:42 MTI
Kétnapos tudományos konferenciával vette kezdetét csütörtökön a Rákóczi Napok rendezvénysorozata Moszkvában.
Korábban
Az I. Péter orosz cár II. Rákóczi Ferencnek írt leveleit és az 1703-1711-es szabadságharc zászlajának másolatát bemutató kiállítással, a Rákóczi-kor zenéjét bemutató koncerttel és tokaji borkóstolóval színesített tudományos tanácskozás számos különlegességet kínál a résztvevőknek.
Helyszíneként például éppen az - a híres Arbat szomszédságában lévő - műemléképület szolgál, amelyben az első magyar nagykövet Szekfű Gyula történész volt, aki 1913-ban nagy botrányt kiváltó tudományos munkát publikált II. Rákóczi Ferencről. A száműzött Rákóczi című, levéltári forrásokra támaszkodó értekezésében a kor szellemiségétől eltérő, realista képet festett a nagyfejedelemről, lerombolva a szabadságharc vezéréről kialakított ideált. Erről Hatos Pál, a külföldön működő magyar kulturális központok felügyeletét ellátó Balassi Intézet főigazgatója beszélt előadásában.
A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Intézetet szeptember óta vezető Baranyi András elmondta, hogy a Rákóczi Napok nem szerepeltek eredetileg az éves programban. Köszönhetően azonban az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete együttműködésének, a téma legjelesebb magyar, orosz és német kutatóit sikerült megnyerni a Rákóczi-szabadságharc vereségét és I. Péter külpolitikáját boncolgató tanácskozásra.
Céljuk a két ország történészei közötti párbeszéd erősítése volt, s ezt a párbeszédet folytatni kívánják. Erre újabb lehetőséget ad, hogy 2012-t az Orosz Föderációban a történelem évének hirdette meg Dimitrij Medvegyev elnök. A Napóleon serege elleni borogyinói csata 200. évfordulója apropóján ismét összeülnek majd a magyar és orosz történészek, s hozzájuk csatlakoznak osztrák kollégáik is - mondta Baranyi András.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20