A montanai bölényvadászatok titkai
2011. augusztus 9. 10:02
Modern módszerekkel kutatják a montanai indián bölényvadászat titkait és hatását az Arizonai Egyetem szakemberei. A Maria Nieves Zedeño által vezetett Kutoyis régészeti projekt az ősi társadalmakat, valamint a nemes állat becserkészésének módszereit elemzi; a kutatás egyben az őslakos törzsek tagjainak képzését is szolgálja.
Korábban
A kutatás során több tradicionális bölényvadász helyet azonosítottak a montanai Two Medicine völgy területén. A csontok és más leletek radiokarbonos vizsgálata alapján azt valószínűsítik, hogy 1600 körül már jól szervezett vadászatok folytak a területen. A tudósok felmérik a világháborús gyűjtés okozta károkat is, ugyanis akkor nitrogéntartalmuk miatt szedték össze a csontokat; az állati maradványokból kinyert anyagokat a műtrágya, illetve a töltények előállítása során is alkalmazták.
A projekt fontos része az intenzív bölényvadászat ökológiai következményeinek kutatása. Kacy Hollenback és Chritopher Roos mintákat vettek a feltételezett vezetővonalak üledékes lerakódásából, hogy megkíséreljék az egykori tűz kimutatását, ugyanis a feketeláb törzs öregei szerint a régi vadászatokon az őseik tüzet használhattak a bölénycsordák megijesztésére és terelésére, valamint hogy fokozzák a takarmány növekedését a stratégiai vadászhelyszíneken.
A vezetővonalak gondos előkészítéssel és kőrakások elhelyezésével kialakított útvonalak voltak, amelyekkel a vadászóhelyre „vezették” a bölénycsordát, négy kilométeren keresztül, amíg azok a sziklához nem értek, ahonnan leugorva vagy súlyosan megsebesültek, vagy meghaltak. A zuhanást túlélő állatokat kivégezték. A tűzhasználat leginkább a rétegződött csontok esetében látszódott, ugyanis az indián vadászok elégették a maradványokat, hogy távol tartsák a betegségeket és a dögevőket.
A csontok előzetes elemzése szerint helyben kezdhették el a hús feldolgozását. Bejamin Curry, az Arizonai Egyetem projektjében résztvevő hallgató szerint úgy tűnik, hogy Kutoyis magába foglalt egy gyilkolási területet, egy kezdeti feldolgozási helyszínt, és egy végső, alapos feldolgozási központot, amelyben minden felhasználható húst és velőt eltávolítottak az elhullott állat testéről.
A vizsgálat során a tradicionális bölényvadászatot is rekonstruálták. A kísérlethez régi gumiabroncsokat használtak fel, amelyeket egy 25 méteres lejtőn gurítottak le, majd stopperórával mérték, milyen gyors lehetett a rohanó bölény.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.