2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Viktoriánus múzeumpolitika Londonban

2011. augusztus 2. 10:51

A National Gallery viktoriánus gyűjteményének kialakulását mutatja be a világhírű intézmény kiállítása, amely az első igazgató páratlan gyűjteménygyarapítási és modernizációs munkásságáról emlékezik meg.

A londoni National Gallery kiállítást szervez első igazgatója, Sir Charles Lock Eastlake (1793–1865) emlékére, akit egy kortársa a viktoriánus művészeti világ "alfájának és omegájának" nevezett. A tárlat (Art for the Nation: Sir Charles Eastlake at the National Gallery) bemutat néhány, Eastlake által beszerzett, az itáliai reneszánsz stílusjegyeit mutató képet, valamint fellebbenti a fátylat a színfalak mögötti munkáról. A július 27-én nyílt időszakos tárlat október 30-ig ingyenesen tekinthető meg.

Az eredetileg festőnek készülő Eastlake tanulóidejét 1816-tól 14 éven át Rómában töltötte, folyamatosan kapcsolatot tartott számos, a művészet elméletéről és gyakorlatáról publikáló európai gondolkodóval. Eastlake számtalan kiváló alkotó művét tanulmányozta utazásai során, és egyes munkákat le is másolt. A későbbi igazgató 1830-ban tért haza Londonba, pályája kezdetén még festőként működött – életképeket, idealizált portrékat és vallási témájú műveket vitt vászonra –, de később ismert művészeti szakíró lett belőle, 1850-ben a Royal Society elnökévé választották. 62 évesen, 1855. március 27-én nevezték ki a National Gallery élére. Vezetői jogkörét kihasználva koherens irányelveket fektetett le a beszerzés és a kiállítás tekintetében, festői hivatását félbehagyta.

Az igazgató, aki minden évben legalább hat hetet töltött külföldön új képek felkutatásával, fontosnak tartotta, hogy olyan festményeket szerezzenek be, amelyek reprezentálják a nyugat-európai művészet történetét. Noha Eastlake-nél elsőbbséget élveztek a korai, 14-15. századi itáliai művészet mesterművei, de a galériának mégis 15-16. században keletkezett alkotásokat szerzett be.

A kiállítás bemutatja az igazgató utazásai során, 1830 és 1865 között keletkezett jegyzetfüzeteit is, amelyekben Eastlake nyomon követte a korabeli Európa más vezető múzeumait, főképp a berlinit és a münchenit is. Mindebből kirajzolódnak a direktor gyűjtési kritériumai is: a festmény témája, az adott mű milyen módon egészíti ki a galéria állományát, valamint a mű állapota és vételára.

Eastlake amellett hogy több mint 150 képpel gyarapította Nagy-Britannia kulturális kincseit, számos változtatást vezetett be a National Galleryben: új katalógust készíttetett, amely többek között információt tartalmazott az alkotóról, a festmény tárgyáról és méreteiről. Az új rendszerezéssel összefüggően feliratokkal látta el a festményeket, valamint kor és származási hely szerint csoportosíttatta az alkotásokat, hogy a látogatók ezáltal könnyebben képet kaphassanak a nyugati művészet fejlődéséről.

A kiállítás honlapja

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár