Erősen cenzúrázott az új kínai történelemkönyv
2011. július 15. 09:57 The New York Times
Több száz kínai politikus jóváhagyásával kellett találkoznia annak az új, a kínai kommunista párt első három évtizedét bemutató könyvnek, amely itt-ott finom kritikát is megengedve magának a felső vezetés hibáját is számba vette.
Korábban
A kétkötetes mű ugyan érdekes részletekkel szolgál a kommunista berendezkedés első három évtizedének vitás pontjairól, egy lényeges kérdésről azonban mélyen hallgat a könyv: nevezetesen a politikai okokból meggyilkolt több tízmillió kínai áldozatról.
„Minimum 60 millió” – becsülte meg számukat Frank Dikötter, a Hong Kongi Egyetem történésze, aki a Kínai Népköztársaság első éveiről írt könyvet. Ez az újfajta történelemszemlélet nem lehet közömbös az immáron 82 millió főt számláló pártnak sem, mivel általa meg tudják mondani, hogy miben higgyenek a pártkönyvvel rendelkező szimpatizánsok – ez különösen egy olyan korban lehet égetően fontos, amikor az emberek számos forrásból elégíthetik ki az információéhségüket.
Számos történész úgy gondolja, hogy A Kínai Kommunista Párt története 1949-1978 című könyv sokkal objektívabb, mint a korábbi munkák. A munka egy rövid fejezet erejéig például kitér az ötvenes-hatvanas évek tisztogatási akcióira, amikor számos, jobboldali elhajlással vádolt párttagot helyeztek partvonalon kívülre. 1956-ban sztrájkok, demonstrációk és éhséglázadások tomboltak az ázsiai országban, az erőltetett iparosítás és az államilag szervezett gabonarekvirálások következtében pedig az embereknek a legalapvetőbb szükségleteit sem tudták kielégíteni.
Az ezt követő kampányban Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping az 1956-os magyarországi események megismétlésétől tartva 550 ezer embert bélyegzett meg; a „jobboldaliak” elveszítették munkájukat, sokakat bebörtönöztek, megkínoztak, míg másokat kivégeztek. Egy helyütt, egy apró lábjegyzetben viszont azt olvashatjuk, hogy az áldozatok 98 százalékát tévesen ítélték el.
Teng Hsziao-ping szerepét érthető módón elkendőzik a szerzők, s inkább azt az oldalát hangsúlyozzák, amiért ma is tisztelik Kína szerte: pragmatikus gazdasági reformjaival milliókat emelt ki a szegénységből, néhány évvel az 1976-ban lezárult kulturális forradalom után. „A könyv nem szól arról, hol rontotta el Teng, mivel időben még túl közel vagyunk az eseményekhez” – nyilatkozta az egyik neve elhallgattatását kérő történész.
Az erőltetett mezőgazdasági kollektivizálás és iparosítás (Nagy Ugrás) idejét (1958-1962) tárgyaló fejezetből megtudható, hogy egy év alatt, 1959-1960 között tíz millióval csökkent Kína népessége. „Ez csak egy év, és nem veszi számításba a természetes gyarapodást” – mondta el az "anonim" történész. Kínában akkor 600 millióan éltek, egy kínai nő pedig átlagban hat gyermeknek adott életet. Dikötter azt is számon kéri, hogy a könyv miért nem szól az 1949-1951 között meggyilkolt, kémkedéssel, illetve ellenforradalmi tevékenységgel vádolt 3-4 millió áldozatról.
A szerzők Mao szemére csupán „baloldali” hibákat vetnek, mint amilyen az egy évtizedig tartó kulturális forradalom; a történelmi narratíva „szükségesnek” nevezi politikáját, túlzásait az elhibázott „expanziók” számlájára írja. A független kutatók abban egyetértenek, hogy a párthoz közeli történészek az állam szolgái, akik a történelmi igazság és a politikai realitás közé szorultak. „Ez komoly egyensúlyozást igényel, akár egy balerina” – fogalmazott Dikötter.
S valóban, elég csak megnézni a már-már tortúrába hajló írást: a történészek négy éven át javították az eredeti vázlatot, ami 1994-ben kezdődött el. Legalább két-háromszáz ember véleményét kellett kikérni, ami további tizenkét évet vett igénybe, ez idő alatt legalább tizenöt, a könyv megírásán dolgozó történész hunyt el. A Hu Jintao kínai elnök által felállított bizottság ráadásul kigyomlálta a műből a pártra rossz fényt vető részeket, de a több mint ezer oldalas kötetet átnézte a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, valamint a külügyminisztérium és a katonaság is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap