Láthatatlan védőréteg óvja a jövőben a régészeti kincseket
2011. július 11. 16:44 MTI
Új eljárást fedezett fel a papiruszból, bőrből vagy gyapjúból készült régészeti leletek tartósítására egy német-egyiptomi kutatócsoport: láthatatlan részecskék képeznek védőréteget, amely a kezelt felületet megóvja a penésztől és a baktériumoktól.
Korábban
A Németországban kifejlesztett módszer lényege, hogy ezüstrészecskéket építenek be műanyag-nanoszálak közé - magyarázta a Hallei Egyetem Polimer Anyagtudományi Intézetének igazgatója, Goerg H. Michler. Eddig a könyvek vagy textíliák penészesedését csak mérgező anyagokkal vagy radioaktív sugárzással lehetett meggátolni. Az új módszer ezzel szemben könnyen kezelhető és nem mérgező - folytatta a fizikus. Ebből a szempontból az eljárás az orvoslásban is szerepet kaphat, mégpedig az implantátumok antibakteriális bevonataként.
A műanyag nanoszálak ezerszer vékonyabbak egy emberi hajszálnál. Ezeket az úgynevezett polimer-nanoszálakat nano-ezüstrészecskékkel és más részecskékkel szőtték egybe. A láthatatlan szövet készítése előtt laboratóriumi körülmények között számtalan kombinációt teszteltek baktériumokon és penészgombákon. Megfelelően magas ezüstmennyiség esetén a réteg gátolta a mikroorganizmusok felszaporodását.
Elvileg minden régészeti leletet és műalkotást el lehet látni e védőréteggel. Gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a műanyagoldatot átpréselik egy hajszálcsövön, majd a keletkezett szál egy 20 000 volt feszültségű elektromos mezőn eredeti vastagságának kevesebb mint ezredrészére vékonyodik. Ezt követően immáron nanoszálként permetezik a tárgyra - magyarázta Ashraf Asran, a kutatásban együttműködő kairói nemzeti kutatóközpont munkatársa.
Az első gyakorlati tesztet januárban végezték el a kutatók a kairói Egyiptomi Múzeumban, egy modern, festett papiruszdarabon. Jelenleg további kísérletek zajlanak a Hallei Egyetemen, hogy gyorsított öregedési körülmények között vizsgálják a nanoréteg hosszú távú hatékonyságát. Céljuk, hogy a csíraölő réteg csak több évtized elteltével bomoljon el. A tesztek végeztével a kutatócsoport ősszel tudományos konferenciát tervez Kairóban, ahol az eljárást bemutatnák a nemzetközi, mindenekelőtt az egyiptomi szakembereknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap