Történelmi megbékélést hozott a brit uralkodó írországi látogatása

2011. május 23. 09:07 MTI

A súlyos sérelmekkel terhelt közös múlt végleges lezárása és a két ország végső történelmi megbékélése - egybehangzó kommentátori vélemények szerint így vonható meg a brit uralkodó négynapos, minden várakozást felülmúlóan sikeres írországi állami látogatásának mérlege.

Korábban

II. Erzsébet királynő személyében éppen száz éve először tett látogatást a mai, önálló Írország területén brit uralkodó. Legutóbb a királynő nagyapja, V. György király járt az akkor még a brit korona fennhatósága alá tartozó ír tartományban, 1911-ben. A mostani uralkodói látogatást példátlan megbékélési gesztusok kísérték.

A királynő például látogatása első napján, Mary McAleese ír államfővel közösen koszorút helyezett el a dublini Emlékezés Kertjében. Az emlékhelyet a brit uralom ellen az elmúlt évszázadokban vívott ír fegyveres küzdelmek, felkelések Írországban mártírként számon tartott áldozatainak tiszteletére alakították ki, vagyis a brit uralkodó a brit korona fennhatósága elleni harc ír halottainak emléke előtt tisztelgett a koszorúzással.

A látogatás második napján a királynő a brit-ír konfliktus újabb tragikus emlékű helyszínét kereste fel: a dublini Croke Park stadionjába, a sajátos szabályú ír futball fellegvárába látogatott. Itt brit katonák 1920-ban, egy mérkőzés közben tüzet nyitottak és 14 fegyvertelen személyt - 13 nézőt, köztük egy tízéves gyermeket, valamint egy játékost - megöltek. Ennek előzményeként, néhány órával korábban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), a legnagyobb britellenes katolikus milícia fegyveres különítményei Dublinban 14 olyan személyt lőttek agyon, akikről feltételezték, hogy a brit hírszerzés ügynökei. Ez volt az eredeti "Bloody Sunday", vagyis véres vasárnap.

Ugyanezzel a meghatározással illetik a két ország konfliktusának krónikái azt a fél évszázaddal későbbi, szintén tizennégy emberéletet kioltó vérengzést, amely az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvárában, Londonderryben történt 1972 januárjában. A brit hadsereg egy ejtőernyős alakulata akkor a bírósági ítéletek nélküli internálások ellen tüntető tömegbe lőtt bele. A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az IRA tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.

Az 1998-ban kezdődött, tavaly befejeződött újabb hivatalos brit vizsgálat - amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben - azonban megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt tűzfegyver, és az első lövést brit katonák adták le. David Cameron konzervatív párt brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, "a kormány és az ország nevében" elnézést kért a történtekért.

Most befejeződött történelmi látogatása során II. Erzsébet királynő is olyan értelmű - minden korábbi várakozáson túlmenő - nyilatkozatot tett, amelyet akár az ír nemzet megkövetéseként is lehet értelmezni, akkor is, ha a brit miniszterelnökéhez hasonló formális bocsánatkérés nem hangzott el az uralkodó részéről. Az ír államfő által szerdán este adott díszvacsorán II. Erzsébet királynő - aki általános meglepetésre, az előzetes programban nem szereplő módon ír (gael) nyelven kezdte beszédét - ugyanis kijelentette: mindazoknak, akik szenvedtek "a bajokkal terhelt múlt során", mélységes együttérzését fejezi ki.

Egyöntetű londoni és dublini kommentárok szerint ez volt az a végső határ, ameddig a brit uralkodó minden reális várakozás alapján elmehetett a megkövetési szándék kifejezésében. A meghívott fényes vendégsereg hosszantartó tapsa és ovációja - valamint az, hogy a királynőt nyilvános szabadtéri megjelenésein mindenhol ünneplő tömeg üdvözölte - jelezte, hogy Írország megértette és elfogadta ezt a megbékélési gesztust.