Csak egy őshazája van a rizsnek
2011. május 5. 08:44 BBC News
A rizs háziasítására csak egyszer került sor, nem pedig több alkalommal, mint ahogyan azt a korábbi elméletek állítják.
Korábban
Az egyik legfontosabb tartós élelmiszer, a rizs génállományának megvizsgálásából kiderült, hogy a pázsitfűfélék családjába tartozó növény háziasítása kilencezer éve, Kínában történt – derült ki a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóirat legújabb számában közölt tanulmányból.
Egy másik elmélet szerint a két fő alfajta, az Oryza sativa japonica és az Oryza sativa indica megművelésére Ázsia különböző pontjain került sor. A felvetés komoly támogatást kapott, lévén közöttük nagy genetikai különbségek vannak, s ezt a két rizsfajta evolúciójának rekonstrukcióját végző kutatók is megerősítették.
A japonica ragadós és kis szemcsés, míg az indica ennek az ellentéte. A legújabb kutatás során egy nemzetközi csapat újra megvizsgálta a rizs fejlődésének történetét, amihez genetikai adatokat használt fel. Számítógépes algoritmusok segítségével arra a következtetésre jutott a kutatócsapat, hogy a két alfajtának egy közös őse volt, mivel genetikailag sokkal több a hasonlóság közöttük, mint a Kínában és Indiában található vadfajok között.
Az ún. molekuláris óra módszerrel megállapították a rizs fejlődésének menetét is. Eszerint a háziasításra 8200 évvel ezelőtt került sor, a két alfajta pedig 3900 esztendeje vált szét. „Ahogyan a kereskedők és a földművesek a rizst Kínából Indiába hozták, valószínű, hogy a helyi vadrizzsel hibridizálták. Ezért most azt mondhatjuk, hogy az a háziasított rizs, amelyről korábban azt gondoltuk, Indiából ered, valójában Kínából származik” – mondta el a tanulmány egyik szerzője, Michael Purugganan. (New York Egyetem)
Néhány évvel ezelőtt a kutatók bejelentették, hogy Dél-Koreában égett rizsszemekre bukkantak, amivel a kínai eredetről szóló elméletet kívánták volna megdönteni. Ez a bizonyíték azonban azóta is vita tárgya a szakemberek körében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap