Összefogás a pusztuló kulturális örökségért

A Global Heritage Network az első olyan platform, amely monitorozza és figyelmeztet a veszélyben levő történelmi örökségekre a forrásszűkében levő és szakemberhiányban szenvedő fejlődő országok esetében. A Google Earth, a DigitalGlobe műholdfelvételei, a tudományos térképek és a közösségi hálózatok segítségével a fejlesztők egy korai jelző rendszert dolgoznak ki, amellyel a kormányok, a régészek, az önkéntesek és a helyi közösségek figyelmét kívánják ráirányítani a veszélyeztetett örökségekre.

„A világörökség pusztulása egy olyan ’néma krízis’, amely messze, a fejlődő országokban zajlik. A GHN műholdképekkel és helyszíni riportokkal szeretne rámutatni arra a hihetetlen veszteségre, amely az elmúlt évtizedben ért minket” – fogalmazott Jeff Morgan, a kezdeményezés vezetője. Az adatbázisban eddig ötszáz olyan helyszín található, amelyet a pusztulás fenyeget. A képeken színek jelölik a veszély mértékét, a már nem létező régészeti helyek feketével, a komoly veszélynek kitett örökségek vörössel, míg a többi narancs és a zöld színnel látható.

Több mint kétszáz helyszínt az ellenőrizetlen fejlesztések, a turizmus, a hanyagság, a rablások, a különböző fegyveres konfliktusok és háborúk veszélyeztetnek. Közöttük találjuk az iraki Ninivét, az asszírok fővárosát (i.e. 705-612), a törökországi Allianoit, ahol a Római Birodalom legnagyobb kis-ázsiai fürdői voltak, vagy éppen az albániai Durrëst, amely a legnagyobb római kori amfiteátrummal büszkélkedhetett az egész Balkánon. Vörös jelzés van a perui Pachacamac régészeti komplexumnál, a kambodzsai Preah Vihear-i khmer templomnál, a Srí Lanka-i Kandy városa, az afganisztáni jami minaret, valamint a dél-afrikai Klasies barlangok esetében.

A fejlesztők folyamatosan teszik fel a helyszínek állapotában végbemenő negatív változásokról, esetleg a sikeres fejlesztési projektekről szóló fotókat és videókat. „Azt várjuk a nemzetközi közösségtől és a nemzeti kormányoktól, hogy ezt a platformot felhasználva visszafordítsák a folyamatot és megmentsék a pusztulásnak indult kulturális örökségünket” – mondta el Morgan. Ez pedig nemcsak kulturális értelemben, hanem gazdaságilag is kifizetődő: a Saving Our Vanishing Heritage ugyanis úgy számol, hogy a történelmi helyszínek megmentése a turizmusban évi százmilliárd dollár bevételt generál, s általa több millió munkahely jöhet létre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe