Dél-Tirol nem ünnepli az olasz egységet

Az olasz egység létrejöttének évfordulója újra rávilágított a tartományok között régóta lappangó feszültségekre, s aktualizálta Metternich kancellár dehonesztáló kijelentését, miszerint Olaszország nem más, mint egy „földrajzi óhaj”. A nemzeti egység kerek évfordulója felett érzett határtalan örömbe nem kevés üröm vegyül: ebben élenjárónak bizonyul a német nyelvű, autonóm Dél-Tirol tartománya, amely mielőtt az első világháború végén Olaszország területéhez került volna, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Luis Durnwalder, a hegyvidéki tartomány elnöke kijelentette: teljesen hidegen hagyja a március 17-re tervezett ünnepségsorozat – az a nap, amelyen 150 évvel ezelőtt, 1861-ben II. Viktor Emánuelt az ország királyává koronázták.

„Nem vagyok Garibaldi ellen, de nekünk az évforduló teljesen mást jelent: az anyaországtól, Ausztriától való elszakadást. A német ajkúaknak nincs okuk ünnepelni. 1919-ben minket nem kérdeztek meg, hogy Olaszországhoz akarunk-e csatlakozni, ebből az okból kifolyólag nem kívánunk részt venni az ünnepségeken” – nyilatkozta Durnwalder.

Dél-Tirol (olasz nevén Alto Adige) megőrizte az anyaország kultúráját, a németek temperamentumát és építészeti szokásait, sőt, sokan második nyelvként is az angolt használják az olasz helyett. Durnwalder protestálása Giorgio Napolitano köztársasági elnök haragját is kiváltotta, mivel a legfőbb közjogi méltóság szerint a tartomány elnökének kötelessége az olasz ajkúak képviselete – az osztrák örökség ápolása mellett.

Maurizio Paniz, a Szabadság Népe képviselője szerint a dél-tiroliak kimaradása „komoly inzultussal” ér fel az ország többi része számára. A feszültségek már így is kézzel tapinthatók, mivel a tervek szerint a helyiek lebontanák Mussolini Bolzanóban felállított bronzszobrát. Az olasz egység 150. évfordulóját melegen üdvözölte Silvio Berlusconi miniszterelnök jobbközép kormányának szövetségese, a szélsőjobb Északi Liga, amely húsz évvel ezelőtti megalapításakor – akkori nevén Lombard Liga – még az elszakadást tűzte zászlajára. Komoly indulatokat váltott ki március 17. nemzeti ünneppé való nyilvánításának ötlete is, mivel az Északi Liga szerint ezzel több millió euró bevételtől esne el a gazdasági recesszióból kitörni készülő ország.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye