Kitelepítette volna a felszabadított rabszolgákat Lincoln

Phillip Magness és Sebastian Page akadémikusok azt állítják, hogy a republikánus elnök kevésbé volt elkötelezett a fajilag egységes ország mellett, mint azt korábban a róla kialakult kép sugallja. Habár a történészek elismerték, hogy Lincoln javaslatot tett a felszabadított rabszolgák kitelepítésére, nem gondolják, hogy az elnök ezzel a lépéssel a rasszista támogatóit próbálta volna megnyugtatni.

A kew-i Nemzeti Levéltárból származó források viszont azt egyértelműsítik, hogy a polgárháborús elnököt egészen 1865-ben bekövetkező haláláig komolyan foglalkoztatta a feketék kolonizációjának gondolata. Magness és Page most azt állítja: miután Lincoln 1863-ban elmondta az Egyesült Államok négy millió rabszolgájának szabadságot hozó emancipációs nyilatkozatát, tervbe vette az immáron szabaddá lett színes bőrűeknek a mai Belize és Guyana területére való telepítését.

Az iratokból az is kiderül, hogy Lincoln titokban, személyesen találkozott Brit-Honduras és Brit-Guyana képviselőivel, s arra utasította őket, hogy találjanak munkaerőt a telepekre a felszabadított rabszolgák közül. Az egyik szereplő, John Hodge arról biztosította a brit nagykövetet, hogy ez „Lincoln őszinte vágya volt”, sőt, a republikánus elnök a panamai csatorna építéséhez is több ezer színes bőrű munkást küldött volna. Az emancipáció után kolonizáció: Lincoln és a fekete telepesek mozgalma című, megjelenés előtt álló könyv már most komoly vitákat váltott ki az Egyesült Államok egyik legnagyobb tiszteletben tartott elnökének örökségéről, néhány neonáci lap pedig máris rasszistaként tekint az ország 16. elnökére.

Page, az oxfordi Fellow of The Queen’s College kutatója azonban védelmébe vette Lincolnt, mondván, az elnök soha sem volt rasszista, s hivatali éveiben végig azt hangsúlyozta, hogy az emigráció csakis önkéntes lehet. A terv végül megbukott, Nagy-Britannia ugyanis attól félt, hogy a rabszolgatartó dél esetleg megnyeri a polgárháborút és beperli Londont az ily módon elvesztett rabszolgákért, ráadásul az amerikai kongresszust is óvatosságra intette a haiti kolonizáció sikertelensége.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
• Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?