Szlovákiai magyarokról szlovákiai magyar történészi szemmel
2011. február 9. 15:33 MTI
Simon Attila szlovákiai magyar történész Egy rövid esztendő krónikája: a szlovákiai magyarok 1938-ban című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében mutatják be csütörtökön Budapesten, a Közép-európai Intézetben.
Korábban
A könyv szerzője elmondta, kötetében arra kereste a választ, hogy az 1938-as bécsi döntés, az egykori magyar területek anyaországhoz történt visszacsatolása után miért örültek annyira a szlovákiai magyarok, noha az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság - Tomás Masaryk elnök vezetésével - demokratikus állam volt.
"Az életben semmi sem fehér vagy fekete, a masaryki demokrácia csak a többségnek kedvezett, a kisebbségeket, így a magyarok identitását elnyomta, vagyis tilos volt a magyar színek használata, a Himnusz eléneklése, s lerombolták a magyar történelmet idéző szobrokat is, tehát mindazt, ami fontos volt nekik" - jegyezte meg a történész.
A terület elcsatolása az I. világháború után komoly törést okozott a határ menti településeken, mert vízumkényszer volt Csehszlovákia és Magyarország között, a lakosság kapcsolattartása ezáltal megszűnt. Budapestről a politikusok viszont direkt módon próbálták befolyásolni a szlovákiai magyarságot, képviselőik hetente utaztak instrukciókért a magyar fővárosba - tette hozzá.
A terület visszacsatolása felülírta az ottani magyarokban mindazt, amit a csehszlovák állam megteremtett. Kivonultak az utcákra, és szabadon kinyilvánították etnikai hovatartozásukat - boldog pillanat volt ez számukra, és nem sejtették, hogy mi jön ezek után: 1945-től még 20 évig szó sem lehetett magyarságuk vállalásáról - mutatott rá Simon Attila.
1938 vízválasztónak bizonyult. Felmerült a kérdés, hogy miért viselkedtek úgy a magyarok 38-ban, amikor tudhatták, min mentek keresztül az előző 20 évben, vagyis Trianon után. A magyar iskolarendszer megvolt ugyan, de nem lehetett tanítani magyar történelmet, március 15-ét nem ünnepelhették meg a diákok, nem volt lehetőség az identitás kifejezésére, kétarcú volt a csehszlovák demokrácia - jegyezte meg a kutató.
Simon Attila 1966-ban született Rimaszombatban, a révkomáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A két világháború közötti Szlovákia és a szlovákiai magyarok történetét kutatja. A Fórum Kisebbségkutató Intézet adta ki könyvét, amelyben a csupán áldozatként megrajzolt kisebbség helyett egy viszonylag teljes életet élő közösség sorsát vázolja fel három ország 14 levéltárának kutatásai alapján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap