Művészeti krimi egy állítólagos Schiele-festmény körül

2011. január 13. 12:24 MTI

Többmilliós hitelfedezetként vett át egy ismeretlen Egon Schiele-festménynek beállított képet egy osztrák bank, a festménynek azonban időközben a tulajdonjoga és az eredetisége is vitatottá vált.

Korábban

A kép Kentaurok harca címen, egy jogi huzavona tárgyaként vált ismertté a napokban az osztrák sajtóban. Szakértők kezdettől visszafogottan, illetve kételkedve nyilatkoztak az osztrák festőóriás szakmai közönség előtt is ismeretlen képeként letétbe helyezett műtárgyról. A vitának ezt a részét eldönteni látszik, hogy a kép korábbi tulajdonosainak leszármazottai egy szerdai lapnak nyilatkozva határozottan azt állították: korántsem Schielének, hanem egy munkanélküli villamosvezetőnek tulajdonítható az alkotás.

Az Oberbank linzi fiókja egy 1,6 millió eurós hiteltartozás fejében vette át egy adósától a két egymással tusakodó kentaurt ábrázoló, élénk színekkel megfestett képet, és egy nemzetközi útmutató alapján nyolcmillió eurón jegyezte be a kép értékét. A kép sarkában Schiele neve díszeleg. Egy üzletember azonban bírósághoz fordult, azt állítva, hogy a festmény az ő tulajdona, s hogy azt egy meghatalmazottra bízta, aki a jelek szerint a sajátjaként zálogosította el.

A sajtót a jogvitánál jobban érdekelte az, hogy a titokzatos kép valóban egy eddig ismeretlen Schiele-festmény-e. A bank első nyilatkozataiban azt állította, hogy a kép eredetiségét és származását alátámasztó iratokkal rendelkezik. A megkérdezett neves osztrák szakértők viszont vitatták kép eredetiségét, illetve visszafogottan nyilatkoztak róla.

Nem a híres expresszionista művész, hanem egy népfőiskolai festőnövendék, egy munkanélküli villamosvezető festette a Kentaurok harcát - jelentette ki végül Thomas Nowotny volt diplomata és lánytestvére a Der Standard című lapnak. A képet a testvérpár apja vásárolta a főiskola egyik árverésén, az olajfestmény ezután a szülők hálószobájának falát díszítette éveken át. A szülők a képet később eladták egy régiségkereskedőnek, de ekkor még nem szerepelt rajta az "Egon Schiele" aláírás - mondták, gyermekkori emlékeiket felidézve.

Tiltakozott az a kurátor is, akinek állítólagos szakvéleményére az adós és a bank hivatkozott. Detlev Kreidl közölte, emlékszik arra, hogy az 1990-es évek elején megkeresték a kép miatt, de tiltakozott az ellen, hogy a képről készült kézzel írott jegyzeteit szakvéleménynek próbálták meg feltüntetni.

A bank szerdán azt közölte: valójában soha nem hittek a kép eredetiségében, csak abban bíztak, hogy nyomást lehet vele gyakorolni az adósra. Az "ál-Schiele" tulajdonjoga felől továbbra is folyik a jogi vita.