Ötzi gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók
2010. december 22. 09:30 MTI
Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé.
Korábban
A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológusprofesszora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori.
Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter széles nyílást vágtak a jégember hasfalába. Mintát vettek a gyomortartalomból, valamint 20 szövetmintát Ötzi gyomrából és vastagbeléből, valamint a fogkörüli szövetből. Az elemzést a svéd Járványtani Intézetben, valamint a Karolinska Intézetben végezték.
Annika Fahlén molekuláris biológus a múlt héten kezdte el a gyomorbaktérium vizsgálatát, s mint a lap kiemeli, a kezdeti eredmények igen biztatóak. Épségben fennmaradt a baktériumok DNS-e, így a kutatók, összevetve az eredményeket a modernkori adatbázisokat, képesek meghatározni, hogy halálakor milyen kórokozók tenyésztek a jégember gyomrában. A kutatók kimetszettek néhány darabot Ötzi gyomornyálkahártyájából is, így megállapítható, hogy szenvedett-e gyomorhurutban.
A svéd kutatók szerint a vizsgálatokat márciusra fejezik be, s ha minden a tervek szerint halad, az eredményeket még a nyár folyamán, Ötzi megtalálásának 20. évfordulója előtt sikerül tudományos folyóiratokban közreadni. Lars Engstrand reményei szerint az elemzések három kérdést segítenek megválaszolni: milyen volt az 5300 évvel ezelőtt élt Ötzi gyomor- és bélflórája, hordozta-e a gyomorfekélyt kiváltó kórokozót, s vannak-e rezisztens baktériumok a jégember gyomrában?
Mint Engstrand professzor rámutat, a rezisztensségért felelős gének kimutatása a baktériumban nagy jelentőséggel bírna, hiszen a felfedezés hozzájárulna hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztéséhez. "Ötzit vizsgálva hozzájárulna az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia folyamatának megértéséhez" - fogalmazott Lars Engstrand, hozzátéve, hogy eddig még sohasem vizsgálhattak a kutatók 5300 éves emberi szövetmintákat.
"Azt akarjuk megvizsgálni, hogy miként alkalmazkodtak a gének, miután a baktériumok az antibiotikumokkal találták szembe magukat" - hangsúlyozta Engstrand professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
