Zsidózásai miatt bírálják Kissingert
2010. december 16. 10:29
Nixon rasszista mondatai után itt az újabb botrányos magnófelvétel: ezúttal a reálpolitikus Kissinger ellentmondásos alakja elevenedik meg az elnökkel folytatott beszélgetésekben, amelyekből megtudhatjuk, hogy a diplomata az 1973-as arab-izraeli konfliktus kellős közepén csak a tárgyalóasztalra tudott koncentrálni és visszatartotta volna a szövetségeseiknek nyújtott fegyvereket.
Korábban
„Ha zsidókat a Szovjetunión belül zárnak gázkamrába, az nem tartozik az Egyesült Államokra” – mondta a zsidó származású, Hitler rémtettei elől gyerekkorában New Yorkba menekülő egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter, több zsidó kitüntetés birtokosa, Henry Kissinger.
A Nixon Presidential Library and Museum által közzétett és a New York Times birtokába még szombaton került, de nyilvánosságra csak most hozott felvétel megszellőztetése után a zsidó közösség felszólította tagjait, hogy óvakodjanak a Kissingerrel való érintkezéstől, s egyben bocsánatkérésre szólította fel a diplomatát.
A JTA zsidó hírportálnak küldött közleményében Kissinger nem követte meg a zsidóságot, de közvetlenül nem is kommentálta a gázkamrákkal kapcsolatos kijelentéseit. Ehelyett inkább a történelmi összefüggések fontosságát hangsúlyozta, mondván, csak mérhetetlen frusztrációja szólt belőle, amit többek között Jacob Javits és Henry "Scoop"Jackson szenátorok javaslata, az emberi jogok kérdésének a Szovjetunióval való párbeszéddel való összekapcsolása váltott ki belőle.
„A felvételen nekem tulajdonított, Nixon elnökkel folytatott beszélgetés során tett kijelentéseket a történelem kontextusában kell értelmezni” – írja Kissinger. Nixonnal egyetemben Kissinger a zsidók kivándorlását humanitárius ügyként, a külpolitikai kérdésektől elválasztva szerette volna előmozdítani, annak érdekében, hogy a szuverenitás kérdését elkerüljék, s mivel a normális diplomáciai eljárásokra már nem volt lehetőség – fogalmazott a politikus.
„Ennek és a legmagasabb szinten történt személyes képviseletnek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy 1972-re az évi 700-ról közel 40 ezerre növeljük a kivándorlók számát. Nem értettünk egyet a Jackson-féle módosítással, amely a zsidó kivándorlást külpolitikai témaként kezelte. Attól féltünk, hogy a kiegészítés következtében csökkeni fog az emigráció mértéke – s félelmünk be is bizonyosodott, a zsidó kivándorlás a Szovjetunió összeomlásáig egyszer sem érte el a 40 ezres számot. A Nixon és köztem lezajlott párbeszédet e vita szemüvegén keresztül kell értelmezni, s tekintetbe kell venni a külpolitika és a humanitárius megközelítés között tett disztinkciót” – magyarázta Kissinger.
Történelmi konszenzus bontakozott ki annak kapcsán, hogy a Jackson-Vanik kiegészítés korlátok közé szorította a bevándorlást, de egy olyan 20. századi politika alapját tette le, amely az államvezetés inherens részévé nyilvánította az emberi jogok tiszteletben tartását. Ennek köszönhetően nem csak a szovjet zsidók tömeges kivándorlása valósulhatott meg, de a rendelkezés máig ható érvénnyel bír: többek között így próbálják megfékezni az egyes lator államokban (pl. Szudán) dúló tömegmészárlásokat is.
Kissinger azonban igazi reálpolitikus volt – a nagy ügyleteket gyakran áldozta fel a morál felkent oltárán, az emberi jogi aktivisták iránt érzett megvetése pedig nem ismert határokat. A külügyér például nyomást gyakorolt Nixonra 1973-ban a jom kippuri háború idején, hogy néhány héttel halasszák el az Izraelnek nyújtandó fegyverszállításokat; Kissinger szerint Anvar Szadat egyiptomi elnöknek természetes győzelemre van szüksége a kedvező feltételű békekötéshez. Nixon erre azt válaszolta, Szadat már így is győzelemre áll, s sokkal fontosabb, hogy megállítsák fő szövetségesük emberveszteségeit egy olyan háborúban, amely háromezer izraeli életet követelt.
S hogyan volt tetten érhető Kissinger vallásossága? Íme egy példa: 1972 szeptemberében, amikor a politikus még mindig a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját töltötte be, Kissinger összeszólalkozásba keveredett William P. Rogers külügyminiszterrel a müncheni olimpián meggyilkolt 11 izraeli atléta emlékére félárbocra eresztendő amerikai zászló miatt. Nixon végül Kissinger mellé állt, s a diplomata legnagyobb megelégedésére leengedték a csillagos-sávos lobogót.
Az elnök végtelenül megbízott nemzetbiztonsági tanácsadójában, azonban – mint az az egyik újonnan nyilvánosságra hozott magnófelvételből kiderült – Nixon Kissinger és más zsidó származású tisztviselőivel kapcsolatban is egyfajta „rejtett bizonytalanságtól” félt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.