Interneten a magyar állam első költségvetési zárszámadása

A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. március 14-től kezdve elkülönítve kezelték.

A magyar állam költségvetési és zárszámadási jogának alapját az 1848. évi III. tc. 37. §-a teremtette meg. A kormány gazdasági ellenőrzésében az országgyűlés jelentős jogosítványt kapott: hatáskörébe tartozott az állami költségvetés meghatározása. A parlament a költségvetés megszavazásával a kormány által előterjesztett kiadások szükségességét és nagyságát bírálta el. A zárszámadás keretében pedig a költségvetési előirányzatoknak a gazdálkodás eredményeivel történő összevetését végezte el.

Az első állami költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – a közös ügyi költségeket megszavazó delegációk elhúzódó tárgyalásai miatt – csak jelentős késéssel 1868. április 16-án terjesztette elő a képviselőházban. Az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvénycikket (1868:XXVIII. tc.) 1868. szeptember 30-án hirdették ki.

Már 1869 elején, a Pénzügyminisztérium kebelén belül ideiglenesen felállították az Állami Főkönyvelési Osztályt, mely az Állami Számvevőszék létrehozásáig (1870:XVIII. tc.) végezte az összes állami számadások felülvizsgálatát és az állami végszámadás összeállítását. Ez az osztály készítette el a magyar állam első költségvetési zárszámadását, amely az 1868. évre vonatkozott. Lónyay a minisztertanács 1869. július 1-jei ülésén számolt be az 1868. évi zárszámadási munkálatok állásáról: „miután a pénztárak és számvevőségi osztályok a múlt évi zárszámadások összeállítására vonatkozó adatokat bemutatták, a zárszámadások a főkönyvelési osztály által elkészíttettek, s pár nap múlva kinyomtatni fognak. Ezen zárszámadások rendszerint akként készítendők, hogy az egyes minisztériumok számvitelei a következő év közepéig, vagyis június 30-ig lezároltatnak és azontúl az alábbi év költségvetésében felhasználatlanul maradt összegek többé igénybe nem vehetők.”

Ennek ellenére a zárszámadás végleges változatát a minisztertanácsnak csak 1869. október 16-ai ülésén sikerült bemutatnia, ahol az 1868. évi államháztartás eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Ezen zárszámadás az 1868-ik évi pénzkezelést elég kedvezőnek tünteti elő, amennyiben részint a kiadási kevesebblet, részint a jövedelmi többlet folytán majd 4 milliónyi fölösleg mutatkozik.” A minisztertanács ezt a tényt örvendetesen tudomásul vette, és jóváhagyta a zárszámadás országgyűlés elé terjesztését.

A képviselőház az 1868. évi zárszámadást 1869. október 18-a és 1870. április 1-e között, a pénzügyminiszter előterjesztésével kezdve és a kormány részére megadott felmentvénnyel zárva az alábbi ügymenetben tárgyalta. Az ügymenet sajnos csak az iktatókönyvek alapján rekonstruálható, mivel az iratok kevés kivételtől eltekintve nem maradtak meg:

1869. október 18.: Lónyay pénzügyminiszter előterjesztése az 1868. évi zárszámadásról, melyet a képviselőház határozata véleményes jelentéstétel végett az állandó pénzügyi bizottsághoz utasított.

1869. november 13.: Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a bizottság 3 tagjának különvéleményével együtt. A bizottság nem tartotta magát szakmailag alkalmasnak a zárszámadás felülvizsgálatára, ezért szorgalmazta a „legfőbb államszámszék” mielőbbi felállítását. A különvéleményesek pedig javasolták, hogy készüljön zárszámadás az 1867. év kezelési eredményeiről is, mivel az 1868. évi zárszámadás vizsgálata csak az előző évi államháztartási eredmények összevetésével végezhető el.

A teljes cikk a MOL oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét