Ilja Repin

(1844-1930)

Ilja Jefimovics Repin, az orosz realista festészet legkiemelkedőbb képviselője 1844. augusztus 5-én született a harkovi kormányzóságban egy szegény katonai telepes családban. Gyermekkora és ifjúsága nélkülözések közepette telt el, első rajzóráit egy nyomdászati iskolában kapta.

Tizenkilenc évesen Szentpétervárra utazott tanulni, ahol abban az évben tört ki lázadás a Művészeti Akadémián. Az intézmény záróvizsgázó növendékeinek ugyanis nem engedték meg, hogy szabadon válasszák meg vizsgamunkájuk témáját, mire ők elhagyták az intézményt. A már elismert művész Krmaszkoj vezetésével úgynevezett "művész-artyelt" alakítottak (az artyel a közös munkára önként társulók csoportja), amelynek tagjai együtt laktak, műveiket bemutatták egymásnak és felolvasásokat rendeztek - ezzel kezdődött az orosz festészetben a kritikai realizmus. Összejöveteleiken figyelt fel Kramszkoj a fiatal Repinre, akit hosszú évekig tanított, kettejük között barátság alakult ki.

Repin kiváló eredménnyel diplomázott a Művészeti Akadémián: elnyerte a nagy aranyérmet és a vele járó ösztöndíjat, így három évet tölthetett Olaszországban és Franciaországban. Itt jobbára zsánerképeket festett, de ekkor készült az orosz népmesei témájú Szadko a víz alatti királyságban is. Három évi előtanulmány után 1873-ban mutatta be hatalmas feltűnést keltő Hajóvontatók a Volgán című művét. Az uszályvontatók keserű sorsának ábrázolása döbbenetes erővel hatott, noha az Akadémia rektora "a művészet legnagyobb profanizálásának" minősítette a képet.

Az immár ismert festő Itáliából hazatérve szülővárosában, Csugujevben telepedett le, ahol a paraszti életet és a népszokásokat tanulmányozta, itt festett képei a korszak sajátos művészi krónikájává váltak. Csak 1882-ben költözött Szentpétervárra, ezzel megkezdődött művészetének legtermékenyebb korszaka. Belépett a Vándorkiállítási Társaság (peredvizsnyikek) tagjai közé, ragyogó és elismert művész lett. Történeti tárgyú képei közül a legismertebb az 1885-ben készült Rettenetes Iván és fia 1581. november 16-án, amelyen a fiúgyilkos Iván cárt mint saját despotizmusának áldozatát láthatjuk. Több mint tizenkét esztendeig dolgozott az 1891-ben elkészült A zaporozsjei kozákok levelet írnak a török szultánnak című művén.

Repin mintegy háromszáz portét is alkotott, ezek közös vonása a szinte meghökkentő életszerűség, az egyéniség kiemelése. A legmegrázóbb ezek közül Muszorgszkij 1881-ben, a zeneszerző halála előtt néhány nappal a kórházban készült arcképe, amely a gyógyíthatatlan betegség, a szenvedés nyomait örökíti meg a komponista arcán. Állami megrendelésre készült monumentális, 35 négyzetméteres vászna Az Államtanács ünnepi ülése 1901. május 7-én címmel, amely több mint nyolcvan embert ábrázol, fő helyen a cárt és a Romanov-dinasztia tagjait.

Repin a grafika terén is jelentőset alkotott, az akadémia reformja után az intézmény professzora volt. Életének utolsó harminc évét Kuokkalában épült műteremházában töltötte, s minthogy a település 1917-1940 között Finnországhoz tartozott, soha nem tért vissza Oroszországba, illetve a Szovjetunióba. 1930. szeptember 29-én halt meg, házában emlékmúzeumot nyitottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe