Metszetek nyolc évtized magántörténelméből
2010. szeptember 24. 11:52 MTI
Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - ezzel a címmel jelent meg a 80 éves Huszár Tibor önéletrajzi könyve, amelyet csütörtökön mutattak be a Tudományos Akadémián. A 21. század számos jelentős, érdekes - vagy éppen vitatható - személyisége, politikusa, írója, tudósa vonul fel a mű 300 oldalán, az akadémikus velük kapcsolatos közelebbi vagy távolabbi élményei értékes és tanulságos kiegészítést nyújtanak korábbi tudományos munkásságához.
Korábban
Mint azt Kúnos László, a Corvina vezetője elmondta, az elmúlt 12 évben ez már a hetedik kötet, amelyet a szociológus-történésztől a kiadó megjelentet. Azok, akik az előző könyvek születésénél bábáskodtak, már régóta bíztatták a szerzőt, hogy adja közre személyes életútját is, amelyről háttérként gyakran beszélt barátainak - annál is inkább, mert élményei, tapasztalatai a politikatörténelem megannyi izgalmas részletére is rávilágítanak.
Huszár Tibor, mint arra a kötet emlékeztet, "éppen jókor" született ahhoz, hogy belenőjön a világháborúba, majd Budapest ostromába. Ő és közvetlen családja szerencsés, de volt olyan rokona, akit elpusztították a nyilasok. Aztán a Rákosi-korszak és a moszkvai diákévek, a kommunista funkcionárius élete következett, és még mindig fiatalon, a Petőfi-kör egyik vezető szereplőjeként élte meg a zaklatott 1956-os esztendőt, majd szemtanúja volt az 1956-os forradalomnak.
Az akkori tapasztalatok nyomán döntött úgy, hogy a közvetlen politizálás helyett a tudománynak szenteli életét. Ez az út vezetett a szociológia intézményesítéséhez, tanszékének létrehozásához Magyarországon, majd az akadémikusi címhez, és Huszár széleskörű szerzői munkásságához, amelyből az utóbbi években talán a kétkötetes Kádár-életrajz vált a legismertebbé.
Ebben a gazdag publikációs listában jelentenek merőben újat Huszár Tibor "metszetei", amelyekben a személyes sors adja a nem egyszer drámai fővonalat, és a nagybetűs történelem, amely a szerző megfogalmazása szerint az ő ifjúkori marxista eszményének "felfeslését" hozta, a hátteret. Ezt jól kifejezi, hogy míg az egyes fejezetekben a kiváló elbeszélői adottságokat tükröző történetek sorjáznak, a háttér a könyv végén szerepel, családi és politikai események kronológiájaként. Almási Miklós, a kötet egyik méltatója elmondta, hogy Huszár először magnóra diktálta visszaemlékezéseit, ezért is őrzi a könyv az elbeszélés közvetlenségét.
A nyolc évtized "magántörténelmi" metszeteiből kitűnik, hogy Huszár Tibor a 20. század második fele magyar történelmének csapdáit kerülgetve mindig nyitott szemmel figyelte a társadalmat annak szereplőit. Rákosi Mátyástól és Révai Józseftől vagy Molnár Eriktől az 1956-os forradalmat előkészítő Petőfi-kör vezetőjéig, Tánczos Gáborig, majd a Kádár Jánosig és Aczél Györgyig. Később pedig az emigráció nagy személyiségeivel találkozva az Egyesült Államokban Kovács Imrétől és Nagy Ferenctől hallhatta meg a történet másik oldalát, meg tudta nyerni az ő bizalmukat is.
E korszak magyar kulturális szférájának számos személyiségéről, szereplőjéről elevenít fel emlékeket, történeteket, helyzeteket a szerző - köztük szerepel Lukács György, Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Szalai Sándor, Erdei Ferenc, Kőrösi József, stb. Ahogy Gombár Csaba, a könyv másik méltatója fogalmazott a bemutatón, ezzel a 20. századi szellemi élet folyamatosságát is tükrözi az önéletrajzi mű, méghozzá anélkül, hogy a személyesség "önfényezéssel" párosulna. "Kritikai" megjegyzése csak annyi volt, hogy - miután barátai jól ismerik Huszár Tibor számtalan olyan anekdotáját is, amelyeket kihagyott ebből a műből - a könyv "túl rövid".
A bemutatón e történetek közül a szerző, aki ismételten visszatér könyvében a foci iránti rajongására, két, Puskás Ferenccel kapcsolatos személyes élményét elevenítette fel. Így azt is, amikor egy fegyelmi vétség miatt Öcsit az illetékes bizottság el akarta tiltani a következő találkozótól - megfeledkezve arról, hogy az éppen a Szovjetunió elleni válogatott mérkőzés lesz. Farkas Mihály honvédelmi miniszter - Puskás a Honvédben játszott - erre olyasvalamit talált mondani a telefonba, hogy a fegyelmi bizottság vezetője ijedtében kiejtette kezéből a kagylót. Puskást persze beállították a csapatba.
Az MTI kérdésére Huszár Tibor elmondta, hogy jelenleg egy Erdei Ferencről, a magyar szociológia klasszikusáról szóló előadáson dolgozik, amelyet később, ha módja nyílik rá, könyvvé szeretne bővíteni. A kötetet gazdag képválogatás teszi teljessé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.