Az égből született várak

László János mintegy háromszázezer légi fotóból álló archívumában a Heves megyét felülnézetből megörökítő több ezer felvételből rengeteg segíti a régészeti azonosítást vagy éppen terepmunkát. Az elmúlt évtized fotói nem utolsósorban a várkutatás számára is izgalmas kiindulópontként szolgálnak. A légi fotózás titkához tartozik, hogy nem mindegy, milyen napszakban, napállás és fényviszonyok mellett, illetve milyen időjárási viszonyok közt s vegetációs időszakban készül a fotó. Mert ezek a körülmények mind befolyásolják, hogy mennyire jól rajzolódnak ki a részletek, az egykori bástyák, falak, sáncok és árkok nyomai például egy szántóföldön, mezőn vagy fás borítású területen.

Van, hogy a csapadékszegényebb időszak kedvez annak, hogy a környezetüknél jobban sárguló növények elárulják, valahol a talajszint közelében falmaradvány húzódhat. Máskor a belvíz tárja föl a historikus értéket. Füzesabony mellett így bukkantak egy feltételezett földvár körvonalaira a levegőből. Az eddig ismeretlen Árpád-kori erődítmény igazolása azonban még további kutatásra is vár.

Az élet azóta sem állt meg, hogy a hazai középkori várkutatás fontos műhelyének számító, a mátrafüredi Bene-várról elnevezett Castrum Bene Egyesület, illetve a tavalyi helyi konferencia megrendezésében is közreműködő, Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közös kiadásában megjelent Heves megye vártopográfiája.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodájának műemlék-felügyelője hozzátette: a kötetben megjelent közel száz, pontosan 94 feltételezett, további kutatást igénylő bizonytalan, illetve tévesen várnak tartott helyszínként és objektumként nyilvántartott megyei egység jó része még szakmai utánajárásra vár. Heves megyében 55 meglévő, s további 11 elpusztult várat, lelőhelyet ismerünk. Ennek alapján hazai viszonylatban – a fennmaradt emlékek számát tekintve – a megye történelmileg jó adottságokkal rendelkezik.

A térségben 13 azonosított és 4 azonosítatlan sík vidéki várat találhatunk. Közülük 9 őskori, egy római kori – a hatvani őrtorony a megye egyetlen ilyen római kori maradványa – és 7 középkori – egy 10-11. századi földvár –, továbbá templom- és városerődítések.

Heves megyei várak

Meglévő, azonosított: 55
Például: Abasár – Ajnácskő, Bükkszék – Pósvár, Egerszalók – Maklyán-vár, Gyöngyössolymos – Nyesett-vár, Parád – Veres-vár

Elpusztult: 11, ezek: Aldebrő – Csalavár, Gyöngyös – településerődítés, Hatvan – településerődítés, Heves – vár, Tarnaszentmária – Dobi-vár, Várhegy Noszvaj – Castellum (C), Bükkszenterzsébet – C., Pétervására – C., Tarnalelesz – C., Visonta – Toronyhely

Azonosításra vár: 94

Az eredeti cikk a HEOL oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége