Könyv László Gyula felgyői ásatásairól

László Gyula 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kezdte el a felgyői ásatást, azzal a céllal, hogy teljes egészében feltárjon egy honfoglalás kori falut – mondta Balogh Csilla régész, a könyv egyik szerzője. A feltárás helyszínéül azért választották a Csongrád megyei községet, mert korábbi terepbejárások alapján valószínűsíthető volt, hogy ott egykor egy honfoglalás korabeli falu volt – tette hozzá a kutató.

Az ásatást a professzor más régészek és egyetemisták bevonásával huszonkét éven át folytatta, a munka eredményének teljes feldolgozására – bár tervei között szerepelt egy kötet elkészítése – már nem volt lehetősége. Balogh Csilla közölte, hogy a feltárás adatait korszerű térinformatikai programok segítségével az egykori régészeti naplók, dokumentációk alapján dolgozták föl, s a múzeum szakemberei emellett elvégezték a leletanyag archeobotanikai, -zoológai és embertani elemzését is.

A Móra-múzeum Monumenta Archeologica címmel elindított sorozatának első köteteként elkészült mű az ásatások anyagának bronzkori és avar kori leleteit mutatja be. A régészeti leletanyag hagyományos közlésén és feldolgozásán kívül a kötet kuriózuma, hogy magát a teljes ásatási dokumentációt, valamint annak térinformatikai feldolgozását is közre adja egy DVD-n.

Az elemzések szerint a felgyői ásatások során a régészek egy csontvázakat és urnákat egyaránt tartalmazó bronzkori temetőt, egy nagy sírszámú – a 7-9. századból származó – avarkori temetőt, valamint néhány – 3-4. századi – szarmata sírt találtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére