Kígyóharapás helyett mérgek végeztek Kleopátrával
2010. június 30. 11:02 The Daily Telegraph
Kleopátrával nem a kígyóharapás, hanem egy ópiumot, bürököt és sisakvirágot tartalmazó méregkoktél végzett - állítja egy német kutató.
Korábban
A közkedvelt mítosz szerint az egyiptomi királynővel egy áspiskígyó végzett Antonius öngyilkossága után. Plutarkhosz görög és Cassius Dio római történetíró beszámolója szerint Kleopátra kígyót csempésztetett be palotájába egy fügékkel teli kosárban, vagy vizes edényben, majd ezek okozták a halálát. Ugyanakkor mindkét ókori tudós kétségét fejezte ki a forgatókönyv iránt.
Christoph Schaefer, a Trieri Egyetem történész professzora is másként gondolja: szerinte egy méregkoktél végzett az uralkodónővel. A kutató ugyanis nem tartja valószínűnek, hogy a nő egy ilyen hosszú, és különös halálnemnek tette volna ki magát, és ezt erősítették meg a kígyószakértőkkel folytatott megbeszélések is. A férfi vizsgálatait a ZDF csatornán bemutató dokumentumfilmből kiderült, hogy Kleopátra a kor egyik „közkedvelt” méregkeverékét fogyaszthatta el, amely pár órán belül biztos halált okozott, míg az áspiskígyó marása után még napokig agonizált volna.
Szintén a mérgezés mellett tette le a voksát korábban Joyce Tyldesley is. Az egyiptológus meggyőződése szerint Kleopátra és udvarhölgyei saját kezűleg bevett méreg által távoztak az élők sorából: a szert be is csempészhették, de előfordulhatott, hogy Kleopátra magánál hordta a szert egy hajtűben, vagy fésűjében. Kleopátra egyik nagybátyja mérget vett be, hogy véget vessen életének: családjában a görög hagyományokhoz híven erénynek tekintették az öngyilkosságot.
A királynő életpályája valóban lenyűgöző: i.e. 48-ban, nem egészen 18 évesen lett Egyiptom uralkodónője, bár trónját akkor még megosztotta XIII. Ptolemaiosz nevű öccsével. Ám ahhoz, hogy trónra kerülhessen, a nagyhatalmú Róma fejbólintása is kellett. Julius Caesar Pompeiust a pharsalosi vesztest üldözve, mintegy légiónyi élő erővel érkezett Alexandriába, hogy pontot tegyen a testvérek viszálykodásában.

Pompeiust akkor már Ptolemaiosz emberei meggyilkolták ezért Caesar nem ismerte el Ptolemaioszt, hanem megkísérelte kibékíteni a testvéreket. A király ekkor nagy hadsereggel ellene támadt, Caesar azonban légiójával megvédte Kleopátrát és utcai harcokban kiverte Ptolemaioszt Alexandriából, aki hamarosan meg is halt. (Egyes történetírók szerint ekkor égett le az alexandriai könyvtár, bár ez igen valószínűtlen.)
Kleopátra ezután hivatalosan is férjhez ment kiskorú öccséhez, aki XIV. Ptolemaioszként lépett trónra. Házassága ellenére alig néhány hónap múlva ie. 47 június 23-án fiút szült Caesarnak. A férfi haláláig ezután Rómában tartózkodott öccsével, ám március idusa után a rómaiak növekvő ellenszenve és gyűlölete elől visszamenekült Egyiptomba. Itt várta ki a második triumvirátus megalakulását, és a keleti régens, Marcus Antonius érkezését, akitől annak ie. 30-ban bekövetkezett haláláig három gyermeke született.
Mikor Marcus Antonius elveszítette az actiumi tengeri csatát Octavianus ellen (a későbbi Augustus imperator) az utóbbi a szárazföldön indult el Egyiptom felé. Mielőtt Alexandriába ért volna, Marcus Antonius öngyilkos lett, és néhány nap múlva Kleopátra is követte a halálba.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11