Atomfegyvert ajánlott Izrael Dél-Afrikának
2010. május 25. 09:24 The Guardian, MTI
Izrael 1975-ben atomfegyvert adott volna el az akkori dél-afrikai apartheidrezsimnek - számolt be róla a The Guardian, korábban titkos dél-afrikai dokumentumokra hivatkozva. Izrael azonnal tagadta az állítást.
Korábban
A dokumentumokra - amelyeket az apartheid utáni dél-afrikai kormány mentett fel a titkosítás alól - Sasha Polakow-Suransky amerikai tudós bukkant rá, miközben anyagot gyűjtött Izrael és az akkori fehér apartheidkormány kapcsolatairól szóló könyvéhez. A The Guardian szerint ez az első írásos bizonyíték az izraeli atomfegyver létére. Szakértők szerint Izraelnek 200-300 atomtöltete lehet, de a zsidó állam fenntartja a "kétértelműség politikáját" azt illetően, hogy van-e atomfegyvere vagy sem.
A dokumentumok állítólag a két ország magas rangú tisztségviselőinek találkozóiról készült szupertitkos jegyzőkönyveket is tartalmaznak. Az egyikben például P.W. Botha akkori dél-afrikai hadügyminiszter atomtöltetek vásárlása után érdeklődött izraeli kollégájánál, Simon Peresznél, aki "három méretben" kínálta őket. (Pereszt "az izraeli atomprogram atyjának" is nevezték.)
A ma államelnök Peresz szóvivője tagadta, hamisnak nevezte a dokumentumokban foglaltakat. "Sajnáljuk, hogy a lap nem kért állásfoglalást az (izraeli) elnöki hivataltól. Ha megtette volna, rájön, hogy a sztori hamis és alaptalan" - mondta Ajelet Fris szóvivő.
A The Guardian szerint egyébként a tervezett atomügyletből - főleg az ár miatt - nem lett semmi. Peresz és Botha mindamellett aláírtak egy átfogó egyezményt Izrael és a Dél-afrikai Köztársaság katonai kapcsolatairól, de azt nem hozták nyilvánosságra.
Az izraeli-dél-afrikai nukleáris kapcsolatokról szóló találgatások 1979-ben merültek föl, amikor egy amerikai műhold titokzatos villanást észlelt az Indiai-óceán fölött. A CBS amerikai tévéhálózat akkori jelentése szerint a két ország közös atomkísérletet hajtott végre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap