Rekonstruálják Plovdiv ókori római stadionját

A stadion az egyik legnagyobb római kori építmény a Balkánon. Septimus Severus császár uralkodása alatt, az i.sz. 2. században építették, s a szakértők becslése szerint akár 30 ezer nézőt is befogadhatott egyszerre. Az ókori sportlétesítményt, amely a mai Plovdiv központjában található, még az 1970-es években fedezték fel, ám csak részben tárták fel, mivel nagyobbik hányada a város fő bevásárlóutcája alatt található.

A projekt keretében földalatti múzeumot is építenek, s a szakemberek reményei szerint a beruházáshoz kapcsolódó feltárások során más római kori építmények is előkerülnek. Tervezik egy modern bemutatóterem megépítését is.

Plovdiv az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amelyet i.e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett. A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1369-ben foglalta el, ekkor Filibe lett a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

A római kori emlékek közül fennmaradt a híres amfiteátrum, ahol rendszeresen rendeznek hangversenyeket és színházi előadásokat. Feltárták az ókori piactér, az agora jelentős részét, s napvilágra kerültek kikövezett utcák részletei, az ókori vízvezeték, az aquaeductus maradványai, valamint néhány szentély, lakóház, antik freskók és mozaikok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye