Az oroszok nem akartak háborúzni a japánokkal
2009. december 11. 10:49
Az 1904-05-ös háború kezdete előtt keletkezett, eleddig ismeretlen dokumentumok arra utalnak, hogy az oroszok el akarták kerülni a háborúskodás Japánnal, és inkább szövetségre léptek volna a szigetországgal. A háborús lobbi azonban mindennél erősebb volt.
Korábban
Az 1904-05-ös orosz-japán háború kezdete előtt a japán kormányzat szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy az orosz cár egyik legfontosabb katonai tanácsadója inkább szövetséget kötött volna velük - derül ki a Tokiói Egyetem egyik történésze, Vada Haruki által most bemutatott titkos dokumentumokból.
A szakértők szerint ennek fényében újraértékelhető a háború kitörésének története: mostanáig ugyanis úgy gondolták, hogy Japánt Mandzsúria és Korea területi kérdése kapcsán az oroszok hajszolták bele az összecsapásokba. A bejelentés azért is fontos lehet, mert Japánban sokan másképp gondolják mindezt: novemberben indítottak el egy három évesre tervezett tévésorozatot az 1996-ban, 72 éves korában elhunyt Siba Riotaro regényei alapján, amelyekben a konfliktus a szigetország önvédelme lett, az oroszok pedig gonosz háborús uszítókként jelennek meg.
A tervezett szövetség vázlatát a történész a szentpétervári Orosz Állami Történeti Levéltárban fedezte fel. Az 1904. január 10-re datált dokumentum arról szól, hogy az oroszoknak nincs szükségük további terjeszkedésre, és ha megkapják Mandzsúriát, akkor a japánoké lehet Korea. Az iraton Alekszandr Bezobrazov, II. Miklós kereskedelmi minisztere, és egyik leginkább kedvelt tanácsadójának aláírása szerepel.
A vázlat elkészítését először 1904. január 1-jén jelezték táviratban a japán külügynek, majd 12 nappal később a megállapodás részleteit is továbbították.
A japánok azonban mindezt elhallgatták, mert nem is nagyon hittek a békülésben, és azt gondolták, hogy az oroszok bármikor lerohanhatják Koreát. Komura Dzsutaro külügyminiszter ezért január 8-án a hadsereg és haditengerészet vezetőivel felkereste Kacura Taro miniszterelnököt, és megegyeztek a háború kirobbantásában. Január 12-én aztán a császár jelenlétében született döntés a hadüzenetről, amit alig egy hónappal később adtak át.
A tokiói Keio Egyetem orosz történelemmel foglalkozó professzora, Jokote Sindzsi szerint a háború okait eddig főleg Szergej Vitte, Bezobrazov egyik ellenfelének visszaemlékezései alapján ismerjük, aki eléggé egyoldalúan közelítette meg a kérdést. A mostani bejelentést azonban addig ő sem akarta értékelni, amíg nem ismeri a kutatás minden részletét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap