Hatalmas Apolló-szobrot tártak fel Törökországban
2009. szeptember 9. 08:07 MTI
Apolló, a Nap, a fény, a zene és a költészet görög istenének óriási, négyméteres márványszobrát tárták fel Törökország dél-nyugati részén, Pamukkale mellett.
Korábban
"A grandiózus szobrok igen népszerűek voltak az ókorban, ám többségük mindörökre elveszett, hiszen anyagukat későbbi építési projekteknél újrahasznosították" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Francesco D'Andria olasz régész, aki egyedülállónak nevezte a leletet.
Az Apolló-szobrot az ókori Hierapolisz feltárása során találták. A várost i.e. 190 táján II. Eumenész (i.e. 197-159) pergamoni uralkodó alapította, Hierapolisz i.e. 133-ban került római fennhatóság alá. A hellenisztikus település virágzó római várossá vált, templomokkal, színházzal és népszerű termálforrásokkal, amelyeknek gyógyhatást tulajdonítottak. I.sz. 17-ben a várost egy erős földrengés pusztította el, ám újjáépítették. Hierapolisz 1334-ig létezett, amikor egy újabb pusztító erejű földrengés lerombolta, s ezután a település végleg elnéptelenedett.
A most felfedezett Apolló-szobor az i.sz. 1. században készült. Négy méter magas volt, s Apollót trónon, antik lantféleséggel, kitharával a kezében ábrázolta az ókori művész. "Az istenség csodálatosan redőzött tunikát visel, amelynek 'anyaga' átlátszónak tűnik, sejtetve Apolló erős izomzatát" - magyarázta Francesco D, Andria. Míg a szobor elejét a szobrász gondosan kidolgozta, kevés figyelmet fordított Apolló "hátának". "Ez azt jelzi, hogy a szobor a falnál állt, így csak a frontális része volt látható" - tette hozzá az olasz régész.
Az alkotás valószínűleg az Apolló-szentély fő szobra lehetett. D'Andria meggyőződése szerint igen jelentős alkotásról van szó, hiszen Apollót Hierapolisz alapítójaként tisztelték a városlakók. Az évszázadok viszontagságai során a szobor kettétört, s hiányzik Apolló feje, ahogy a karjai is. Ám D'Andria reményei szerint a további ásatások során megtalálják az alkotás hiányzó részeit, s újraalkotják a görög istenség szobrát.
Olasz építészek és informatikusok viszont a virtuális Hierapolisz-projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a 21. század embere számítógépe segítségével bebarangolja az antik várost, s olyannak ismerje meg, amilyennek az Tiberius császár (i.e. 42 - i.sz. 37) uralkodása alatt lehetett, amikor Hierapoliszt a pusztító erejű földrengés után újjáépítették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.