Kék színekben tündököltek az Elgin-márványok
2009. június 30. 10:34 Discovery News
Az egyik legrégibb nemzetközi műkincsvita középpontjában is szereplő ókori faragványokat eredetileg a kék szín különböző árnyalataira festhették - derült ki a legújabb képalkotási technikák segítségével.
Korábban
A 17 alakból és 56 panelból álló hatalmas fríz egykor a Parthenont díszítette, és azon az egyiptomi kék nevű festék nyomait fedezték fel. A faragvány darabjait 1801-ben az Oszmán Birodalom angol nagykövete, Lord Elgin fűrészeltette le és vitte magával Angliába, máig tartó műkincsvitát generálva tettével.
A faragványokkal Giovanni Verri, a londoni British Múzeum kutatója foglalkozott, amikor azt fedezte fel, hogy piros fénnyel megvilágítva, infravörös kamera segítségével több ponton kéken világítanak a márványok. A további tesztek során a többi kövön is hasonló festéknyomokat fedeztek fel. A szakértők szerint a legkorábbi mesterséges festék, az egyiptomi kék nyomaira bukkantak, amelyet i.e. 2500 körül kezdtek használni Egyiptomban és Mezopotámiában, majd i.e. 800 körül a technika az egész Mediterráneumban elterjedt.
A tesztek során hasonló kék színt találtak a tenger habjain, amelyből Héliosz napisten kiemelkedett, vagy épp Írisz, szárnyas istennő övén is. Emellett Dióné istennő köpenyén a festéknyomok arra utalnak, hogy az ókori mesterek a festékekkel tovább finomították és tökéletesítették a szobrászok eredményeit.
A kutatók régóta sejtették, hogy a Parthenont az ókori szobrászat több más remekművéhez hasonlóan tarkára festették, ennek nyomait eddig nem sikerült felfedezni. A mostani kutatás így első alkalommal támasztja alá tudományos tényekkel ezt a tézist – állítja Verri. A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy a felfedezés hatalmas előrelépés az ókori építmények színének megfejtésében,
A felfedezés „véletlen” egybeesik az új Akropolisz Múzeum megnyitásával is, amelynek révén egyre újabb és újabb érvek kerülnek elő a márványok visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Akár így, akár úgy, a briteket ez a bejelentés sem győzte meg a visszaszolgáltatás szükségességéről: szerintük a márványok kiváló helyen vannak Londonban, és a British Múzeum több száz éves termei megfelelőbb környezetet jelentenek, mint egy frissen megnyílt épület termei.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34