Nem lehet garázdálkodni a történelmi múlt visszatartott irataival

2009. május 26. 20:10 MTI

Nem lehet garázdálkodni a levéltárak és a történelmi múlt visszatartott irataival, ezt erősítette meg a strasbourgi bíróság döntése - mondta el Kenedi János azt követően, hogy a testület a javára döntött abban a jogvitában, amelyet a történész az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett a magyar állam ellen. Az IRM később reagál a döntésre.

Korábban

Nem tudja elképzelni, hogy milyen boldog vagyok - mondta a történész néhány perccel azt követően, hogy megtudta az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését.

"Azt gondolom, hogy a történelmi múlt feltárásának akadályait meg kell szüntetni, különben az állam úgy jár pórul, mint ahogy ezt a strasbourgi bíróság ítélete tartalmazza" - fogalmazott Kenedi János. Hozzátette: igaz ugyan, hogy a döntés 12 év után született meg, de álláspontja szerint az időnek nincsen olyan nagy szerepe, mert az elmúlt 50 év aktanyilvánosságának ügyét ez előmozdítja, továbbá a dossziétörvény megalkotására jó hatással lesz. Mindezek következtében pedig a "társadalmi elbutulásnak és elbutításnak egy centiméterrel több visszatartó ereje lesz".

A történész kérdésre válaszolva azt is elmondta: amit ő ebben az ügyben tehetett, azt a szakértői bizottság jelentése tartalmazza, annak megítélésében pedig nem illetékes, hogy a mostani döntésnek milyen hatása lesz az iratok megismerhetőségére vonatkozóan. Az MTI az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) is megkereste a döntés miatt, de Horváczy Emese, a tárca szóvivője azt közölte: tanulmányozzák a bíróság döntését és majd csak azt követően reagálnak.

Az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi bírói fórum kedden azt állapította meg, hogy az ügyben az eljárás túlzott elhúzódásával sérült a panaszosnak a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, a Belügyminisztérium folyamatos ellenállásával pedig a véleménynyilvánítás szabadságának joga. A történész 1998 szeptemberében az állampárti titkosszolgálatokról szóló tanulmány elkészítése céljából kért betekintést olyan iratokba, amelyek a Belügyminisztérium birtokában voltak. Az év novemberében a belügyi tárca megtagadta a kérés teljesítését, amit Kenedi magyar bíróságon támadott meg. A következő év januárjában a bíróság kimondta, hogy lehetővé kell tenni a betekintést a kért iratokba.

A Belügyminisztérium 1999 novemberében felajánlotta a betekintés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Kenedi titoktartási nyilatkozatot ír alá. Ő ezt elfogadhatatlannak minősítette, és kérte a számára kedvező bírósági ítélet érvényesítését. A bíróság ezt 2000 decemberében el is rendelte. A belügyi tárca azonban ezután is akadályozta, hogy Kenedi közzétehesse az iratokból nyerhető információt. A minisztérium kétszer is bírságot fizetett, mert nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. Végül aztán 2003 decemberében a szóban forgó iratokat - egy kivételével - átszállították az Országos Levéltárba, és ezzel ezek az iratok nyilvánossá váltak. A fennmaradó egy dokumentumhoz Kenedi azóta sem kapott korlátozásmentes hozzáférést.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy tekintettel erre az egy dokumentumra az ügy immár tíz és fél éve húzódik elintézetlenül, ami az eljárás túlzott elhúzódásának minősíthető. Arra is felhívta a figyelmet a strasbourgi bíróság, hogy a magyar hatóság folyamatosan ellenállást tanúsított a bíróság ítéletének végrehajtásával szemben. Ez a magyar joggal is ellentétben álló, önkényes hatósági magatartás volt - olyan obstruktív cselekménysor, amelynek következményeként megállapítható: sérült Kenedinek a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, hiszen nem fért hozzá akadálytalanul ahhoz a forráshoz, amit a tanulmány elkészítéséhez szükségesnek ítélt. A strasbourgi bíróság nem vagyoni jellegű kárként 6 ezer eurót, a felmerült költségek megtérítése címén 7 ezer eurót ítélt meg Kenedinek.

Kenedi János 2007 júliusában, az Élet és Irodalomban megjelent írásában tette közzé álláspontját: szerinte internetes oldalon kellene nyilvánosságra hozni az 1944 és 1990 között keletkezett politikai rendőrségi iratokat. A történészt 2007. július közepén kérte fel az akkori miniszterelnök az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére. A testülettel a kormány szándéka az volt, hogy az iratok minél szélesebb körébe be lehessen tekinteni, mondván, csak így lehet eldönteni, hogy a titkosítás jogos-e vagy feloldható.

A Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, jelentésüket tavaly szeptember 11-én adták át Szilvásy György akkori titokminiszternek. A parlamentben legutóbb április végén került szóba az állambiztonsági iratok átadásának ügye. Akkor Gulyás József SZDSZ-es politikus érdeklődött arról, hogy mikor lesz törvény a Kenedi-bizottság jelentése alapján. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, hogy a bizottság jelentéséből az következik, hogy az érintett adatok közérdekű nyilvánossága az alkotmány módosítása nélkül nem valósítható meg.