Múzeumban a képregénydetektív
2009. május 26. 16:02 MTI
A világhírű képregényalak, Tintin rajzolójának, Hergének szentelt múzeum nyílt hétfőn a belgiumi Louvain-la-Neuve városában. A múzeum - amely a nagyközönség előtt egy héttel később, június 2-án nyílik meg - vezetőinek reményei szerint évente 200 ezer látogatót vonz majd a Brüsszelhez közeli egyetemi városba.
Korábban
A tárlatok az 1983-ban elhunyt alkotó - valódi nevén Georges Rémi - halálának 25. évfordulója előtt is tisztelegnek. Hergé - akárcsak maga a képregényműfaj - nagy tiszteletnek örvend hazájában, a legnagyobb belgák között tartják számon.
Hergé 1907. május 22-én született Brüsszelben, és már a gimnáziumban kitűnt rajzkészségével, fantáziájával. Tizenhét éves korában megjelentek első rajzai a belga cserkészek hetilapjában. Egyik paptanára felismerte eredeti tehetségét és a katolikus 20. század című napilaphoz irányította. 1929-ben pattant ki fejéből az élénk eszű, kíváncsi ifjú hírlapíró, Tintin figurája, aki Milou nevű kiskutyája társaságában bebarangolta a világ távoli hatalmas és alig ismert térségeit, s megannyi kalandjával szórakoztatta, de tanította is olvasóit.
Rémi új irányt adott a műfajnak, hiszen gyakorlatilag megteremtette a kalandos ifjúsági irodalom képregényváltozatát. Hergének fénykorában önálló képregénystúdiója volt Brüsszel legelegánsabb sugárútján, ahol tucatnyi munkatársa rajzolta, színezte a képregényeket. A második világháború idején a művész - német "felügyelettel" - a legpatinásabb belga lapnak, a Le Soirnak is dolgozott.
A louvain-la-neuve-i állandó kiállítás legfőbb büszkeségei az eredeti alkotások, de több időszaki tárlatot is terveznek Hergé személyének és műveinek szentelve. Belgiumban egyébként idén ismét Tintin-évet tartanak abból az alkalomból, hogy az elöl jellegzetesen felálló hajú figura nyolcvan évvel ezelőtt jelent meg először a közönség előtt, és a "szovjetek országában" átélt első kalandjaival azonnal széles közismertségre szert. Összesen 24 eredeti képregénykötetében Tintin Afrikától Dél-Amerikáig bebarangolta az egész világot, sőt Hergé rajzaival még a Holdra is eljutott.
Kalandjait legalább hatvan nyelvre fordították le, összesen közel 250 millió példányban adták ki, és manapság is ezrek csatlakoznak olvasótáborához. A rendszerváltás és az internet megjelenése óta Tintin népszerűsége egyre nő a kelet-európai országokban is. Az Hergé-múzeumba egy kis átjárón keresztül jóformán közvetlenül be lehet jutni a legfiatalabb belga városok közé tartozó Louvain-la-Neuve főteréről. A múzeumavatást egy helyi rádióadó hétfőn élőben közvetítette.
A kulturális intézményben 2 ezer négyzetméteren a művész életútját és munkásságát mesélő tárgyak, fényképek és filmek találhatók, köztük eredeti nyomatok és képregények és -nyomatok. A múzeum létrehozása egyébként több mint 15 millió euróba került, ezt a helyi sajtó közlése szerint teljes egészében Hergé özvegye, Fanny Rodwell biztosította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.