2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Totalitárius-vita az Európai Parlamentben

2009. március 26. 11:27 MTI

Legyen a kommunizmus és a nácizmus áldozatainak emléknapja augusztus 23-a, a Lengyelországot orosz és német érdekszférára osztó Molotov-Ribbentrop paktum évfordulója - javasolták az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi ülésén.

A téma megvitatását Jana Hybásková cseh EP-képviselő az Európai Néppárt frakciója nevében kezdeményezte az "Európa lelkiismerete és a totalitarizmus" címmel tartott vitában. Felhívta a figyelmet a tavaly június 3-án elfogadott prágai nyilatkozatra, amely javasolta: hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működő "európai emlékezet és lelkiismeret intézetét". Ez az intézet összehasonlítaná a totalitárius kommunista és náci rendszerek emberiség ellen elkövetett bűneit.

A vitában Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője kiemelte: el kell ítélni minden, "manapság divatos ízléstelen méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg, alázott meg több embert". Szerinte nem fogadható el, hogy még ma is vannak olyanok, "akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak. Akik ma a kommunista diktatúra bűneit mentegetik, azzal érvelnek, hogy mindazt a szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes eszmék, az egyenlőség, a testvériség nevében követték el" - mondta, és ezt az állítást hazugságnak minősítette. "Nem a javukra, hanem a terhükre írandó, mert nemes célok ígéretével becsapták az embereket" - tette hozzá. Javasolta: "közösítsük ki a demokraták közül azokat, akik a kommunizmus tetteit ma is mentegetik".

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nem szabad relativizálni vagy mentegetni a sztálinizmus és a kommunizmus bűneit. De - tette hozzá - a II. világháborúban a náci Németország által szervezett tudatos népirtással semmiféle szörnyűség nem vethető egybe. Tabajdi kitért arra, hogy a háború után Európa keleti és nyugati fele eltérő történelmet élt át. Az átélt történelmi események és szenvedések miatt "ma még nehéz a múlt közös, európai narratívájának elfogadása, mégis elkerülhetetlen a közös európai lelkiismeret és emlékezés kialakítása".

Szent-Iványi István a liberális EP-frakció vezérszónokaként kiemelte, hogy Európa lelkiismerete még nem lehet teljesen tiszta. "Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon még a rendszerváltás után húsz évvel sem biztosított megfelelően a betekintés a pártállami titkosszolgálatok és a politikai rendőrség irataiba" - mondta. Közvetlen szomszédságunkban is léteznek még autoriter rendszerek, ahol napi rendszerességgel tiporják sárba az alapvető emberi jogokat - tette hozzá.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy ideje lenne felhagyni a kettős mérce alkalmazásával, azzal, hogy a kommunizmus bűneit - ellentétben a nácizmus bűneivel - enyhébben ítélik meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár