Kína továbbra is visszaköveteli a divattervező bronzszobrait

Ma Csao-hszű (Ma Zhao Xu), a külügyminisztérium szóvivője pekingi sajtótájékoztatóján nevetségesnek nevezte a tavaly júniusban elhunyt divattervező élettársának feltételét, miszerint akkor szolgáltatja vissza a szobrokat, ha Kína visszaadja Tibet függetlenségét, és betartja az emberi jogokat. Pierre Bergé hétfőn hangoztatta: Kínának sokkal inkább az emberi jogok miatt kellene aggódnia. "Kész vagyok odavetni magam a két szoborfejemmel, az egyetlen, amit kérek, hogy Kína tartsa be az emberi jogokat, adjon szabadságot Tibet népének, és fogadja a dalai lámát."

A férfi másik javaslatát arra, hogy Kína vásárolja meg a műkincseket, szintén elutasította a szóvivő, és megismételte hazája álláspontját, amely szerint az elhurcolt császári szobrok árverésre bocsátása a kínai nép megsértése. "A kínai emberek kulturális jogainak megsértése az emberi jogok ürügyén nevetséges dolog" - hangoztatta Ma Csao-hszü. Hozzátette: az újkori történelem folyamán a nyugati imperialista hatalmak Kína rengeteg kulturális ereklyéjét hurcolták el, köztük a pekingi nyári palotából elrabolt szoborfejeket is, ezeket vissza kell juttatni Kínába.

Egy párizsi bíróság hétfőn elutasította a Szövetség az Európai Kínai Művészet Védelmére (APACE) nevű szervezet a beadványát, amely megtiltotta volna a szobrok elárverezését. Így azok kalapács alá kerülhetnek a tervezett szerdai időpontban a Christie's árverésén.

A szoborfejek egy-egy nyúl-, illetve patkányszoborhoz tartoznak. Mindkét szobor a 12 kínai állatjegyet ábrázoló sorozat része, előzetes becslések szerint darabonként a 10 millió eurós (3 milliárd forintos) árat is elérhetnének az árverésen. A műkincseket brit és francia csapatok zsákmányolták, amikor az 1860-as második ópiumháború alatt lerombolták a palotát. Az ügy további feszültséghez vezethet az amúgy sem felhőtlen kínai-francia diplomáciai kapcsolatokban. Kína tavaly decemberben lemondott egy Európai Unió és Kína közötti tanácskozást, tiltakozván az ellen, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök fogadta a dalai lámát, akit Kína a tibeti "szeparatizmus" támogatásával vádol.

Párizsban ugyanakkor hétfőn nagy sikerrel kezdődött meg az árverés, a háromnapos aukción már az első este 206 millió euró (hozzávetőleg 62,1 milliárd forint) értékben keltek el a műtárgyak. Minden korábbinál magasabb áron kelt el Henri Matisse egyik festménye. Az 1911-es virágcsendélet 32 millió euróért (9,6 milliárd forintért) cserélt gazdát. A Les coucous, tapis bleu et rose (Kankalinok kék és rózsaszín szőnyegen) címet viselő festményt előzőleg 12-18 millió euróra becsülték.

Az évszázad árveréseként beharangozott aukción más rekordok is megdőltek, 29 millió eurót (8,8 milliárd forintot) fizettek Constantin Brancusi román szobrász egyik művéért. Piet Mondrian egyik absztrakt festménye 21,5 millió euróért (6,5 milliárd forintért) kelt el. Becsült árának hatszorosát, 8,9 millió eurót (2,7 milliárd forintot) fizették Marcel Duchamp dadaista művész munkájáért. Rekordáron keltek el James Ensor és Paul Klee munkái is. Pierre Bergé, aki divattervező társával 50 éven át gyűjtötte a műtárgyakat, nagy örömét fejezte ki az est sikere láttán, de mint elmondta, nem lepődött meg az eladási eredményeken.

Meglepetésre nem kelt el azonban egy Picasso-csendélet hangszerekkel, amelynek értékét 30-40 millió euróra (9-12 milliárd forintra) teszik. A legalacsonyabb megszabott ár 25 millió euró (7,5 milliárd forintról) volt, a legmagasabb ajánlat azonban csak 21 millió eurót (6,3 milliárd forintot) ért el. - "Nem értem, de nincs semmi baj" - mondta Bergé. A Saint Laurent egyik kedvenceként számon tartott kép így Bergé alapítványánál marad. Az árverést igen széles érdeklődés övezte, a párizsi Grand Palais előtt már órákkal az aukció kezdete előtt hatalmas tömeg gyűlt össze.

Az üvegtetejű palotában mind az 1200 ülőhely foglalt volt, telefonon keresztül az Egyesült Államokból, Ázsiából és a Közel-Keletről is érkeztek licitek. Neves és tehetős gyűjtők mellett a francia állam is bevásárolt az árverésen, a Pompidou központ 11 millió euróért (3,3 milliárd forintért) vásárolta meg Giorgio de Chirico egyik képét. A Musée d'Orsay Edouard Vuillard és James Ensor képeit vásárolta meg.

Kedden 19. századi és Art Deco műtárgyak kerülnek kalapács alá, szerdán szobrokra, antik darabokra és kerámiákra, valamint az iszlám és az ázsiai művészet remekeire licitálhatnak az érdeklődők. Magángyűjtemények esetében eddig egy 1997-es aukció tartotta a rekordot, Victor és Sally Ganz gyűjteménye 163 millió euróért (49 milliárd forintért) kelt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel