Nyolcvan éve garantálták a pápa szellemi hatalmát

Az egységes Olaszország létrejötte során a pápai állam nagy része az Olasz Királysághoz került. IX. Pius pápa nem ismerte el II. Viktor Emmánuel olasz királlyá történő kikiáltását 1861-ben és visszautasította a király megegyezési ajánlatait is. A Róma környékére visszaszorult egyházi államot 1870-ig francia csapatok tartották fenn, de ezek kivonulása után az olasz csapatok megszállták Rómát. Pius, aki továbbra is egy szuverén állam fejének tartotta magát, nem ismerte el az Olasz Királyságot, sem annak törvényeit, pedig az 1871-es garanciatörvény (az állam és egyház szétválasztása mellett) biztosította szabadságát és különleges státusát.

Az egyházfő magát "a Vatikán foglyának" nyilvánította, és Non expendit (Nem hasznos) című bullájában megtiltotta a katolikus hívőknek, hogy részt vegyenek a pápai területeket "bitorló" olasz állam közéletében. A következő évtizedekben az olasz állam és a pápaság viszonyát az ellenségesség jellemezte, a helyzet csak az első világháború után változott meg. XV. Benedek pápa felfüggesztette a katolikusok közéleti részvételének tilalmát, majd az őt Szent Péter trónján 1922-ben követő XI. Pius pápa 1926-ban titkos tárgyalásokat kezdett Olaszországgal.

A megállapodásokat 1929. február 11-én írta alá Benito Mussolini fasiszta diktátor és Gasparri bíboros a lateráni palotában, amely 1308-ig volt a pápák székhelye. A dokumentumcsomag egy államszerződésből, egy konkordátumból és egy pénzügyi egyezményből állt. Az államszerződésben Olaszország elismerte a pápa független és szuverén hatalmát a Róma Vatikán kerületében létrehozott szuverén államban, a szerződés 24. cikkelye szerint Vatikánváros "állandóan és minden esetben" semleges és sérthetetlen területnek tekintendő.

A katolikus vallást államvallásnak nyilvánították és bevezették a kötelező iskolai vallásoktatást, ugyanakkor a Szentszék elismerte Rómát Olaszország fővárosának. A konkordátum biztosította a Szentszék számára a "szellemi hatalom teljes kifejtését, a kultusz- és egyházi ügyekben való törvénykezés szabad és nyilvános gyakorlását" (egyebek között elismerve az egyházi házasságkötés érvényességét a polgári jogrendszerben). A pénzügyi egyezmény a Szentszéknek 1,75 milliárd líra kártérítést biztosítot, valamint a Vatikánon kívül eső területen is birtokában maradhattak templomok és paloták.

A lateráni megállapodások 1984-ig maradtak érvényben, az ekkor aláírt új konkordátum újraszabályozta a Vatikán és az olasz álam kapcsolatait, határozottan szétválasztva az államot és az egyházat, megfosztva államvallás jellegétől a katolikus hitet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből